Page 107 [107]
OCR
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN visszásságai mindaddig nem fordulhatnak jobbra, amíg nem gondoskodunk hatékonyan arról, hogy jogászaink — ahelyett, hogy azon kevéstől is megfosztanánk őket, ami a fennálló intézményekben filozófiai épülésükre serkent — végre magasztos hivatásuknak megfelelő filozófiai képzésben részesiiljenek.”! Úgy tűnik, nehéz újat mondani, azonban talán még annál is nehezebb a már számtalanszor megfogalmazott elveket végre a gyakorlatban is alkalmazni. Az alábbiakban táblázatban mutatjuk be, hogy csak a három normarend, a jog, a vallás és az erkölcs együttműködése során lehetséges az emberi együttélés teljes körű szabályozása. A jog esetében az egyén saját érdekei mentén cselekszik, a , mindent szabad, ami nem tilos" elv jegyében. Hogy ezt a túlzó autonómiát féken lehessen tartani, szükség van a mások (közösség) által elfogadott szankciókra. Az erkölcs esetében a cél magában hordja a közösség érdekeit is — az egyén felismeri, hogy nem életképes a többiek nélkül. Mind a cél felismerése, mind pedig az esetleges szankciók vonatkozásában keverednek az autonóm és heteronóm elemek. Az erkölcsi szabályok vonatkozásában a közösség a csoportból való kizárással szankcionál, jellemzően nem szabatoson leírt eljárási szabályok szerint. A vallás esetében a cselekvés célja az emberen kívül esik. Az ember felismeri, hogy nem rendelkezik teljes mértékben a saját életével. Éppen ezért a léte célját nem ő, hanem Isten határozza meg. Pontosan emiatt a felismerés miatt nincs is szükség heteronóm szankcióra. A vallásban az egyén maga néz szembe a felelősségével önmagában. A fizikai szankció, a kirekesztés elmarad. Jog Erkölcs Vallás Cél autonóm autonóm/ heteronóm heteronóm Szankció heteronóm autonóm/ autonóm heteronóm A normarendek jellegzetességeinek összefoglalása a cél és a szankció szempontjai alapján. A második világháború utáni nyugati fellendülés éveiben gyakran beszéltek egyfajta ,antropocentrikus" fordulatról, amelynek során az ember szociális természetét megragadva hívták fel a figyelmet az igazságos állam megalkotásának lehetőségére. Ekkortájt, különösen a német gondolkodók161 Uo. * 106 +
