Seite 106 [106]
OCR
A KÖZIGAZGATÁS MINT TECHNIKAI IRÁNYÍTÁS párhuzamosan élénken élt az erkölcsi és a vallási elkötelezettség is. Az, amiről a következőkben szó lesz, nem példa nélküli a történelmünkben. Mára az önmagát tudományosnak tartó modernség elhatárolódott a jog és az erkölcs normarendjeitől, pedig ezek nélkül nem értelmezhető az emberi lét, pontosabban a fenntartható emberi lét. A jövőben biztosítani kell, hogy az erkölcs és vallás szabályairól a tudományos terminológia használatával legyünk képesek beszélni. Nem a tudományok, beleértve a jogtudomány fejlődését kell korlátozni valamiféle vallási vagy erkölcsi elvekre való hivatkozással, mint ahogy teszik azt egyes újabban megerősödő vallási alapú jogrendek, hanem a vallás és erkölcs, mint normarend elméletét olyan módon kell kidolgozni, hogy az az egyéb tudományok számára is értelmezhető legyen. Minderre azért van szükség, mert az emberi kooperáció szabályozása elképzelhetetlen tisztán pozitív jogi eszközökkel. Az ember túl okos ahhoz, hogy pusztán a jog szankciói megfékeznék rosszra hajló természetét. Ez a felismerés szintén nem új, hiszen még az 1900-as évek elején megfogalmazta őket Franz Brentano""? a következők szerint: A jogásznak tehát, ha korát valóban meg akarja érteni és benne építőleg akar hatni, tudnia kell ezekről a törekvésekről és lélektani törvényekről, amiként a természetes jog és természetes erkölcsiség tanairól is. Ez utóbbiak, mint vizsgálódásunkban megmutattuk, kezdetben nem álltak fenn, hanem — ha ugyan reménykedhetünk az eszmények teljes megvalósulásában — az erkölcsi és jogi fejlődés végpontját fogják jelenteni. Így mutatkozik meg, hogy a jogtudomány, a politika és a filozófia, ahogyan Leibniz is mondta, egymással belsőleg bonyolult összefüggésben állnak." Brentano le is vonja a meglehetősen gyakorlati következtetést, amelynek érdemi megvalósulása mind a mai napig kétséges: ,,[...] állami életünk is kivitelezhetetlen lenne. A termelés ily módon megvalósuló erőteljes egysége, amely minden, szabad akaratából csatlakozni kívánó ország előtt nyitva áll, és amely a tagállamoknak az ipari termeléshez szükséges alapvető anyagokat egyenlő feltételek mellett fogja biztosítani, megveti a gazdasági egység tényleges alapjait. A termelés az egész világ rendelkezésére áll majd megkülönböztetés vagy kirekesztés nélkül, annak érdekében, hogy hozzájárulhasson az életszínvonal emeléséhez és a békés tevékenységek fejlesztéséhez. Az erőforrások bővülésének köszönhetően Európa képes lesz arra, hogy egyik alapvető feladatának, azaz az afrikai kontinens felvirágoztatásának megvalósítására törekedjék." Robert Schuman 1950. május 9-i nyilatkozata, https:// europa.eu/european-union/about-eu/symbols/europe-day/schuman-declaration_hu (Letöltes: 2021. äprilis 27.) Aki erkölcsi meggyőződése miatt (pápai tévedhetetlenség dogmája elleni tiltakozás) még a papi hivatásáról is lemondott. 160 Brentano, Franz: Az erkölcsi ismeret eredete, Budapest, Kossuth, 1994, 87. 15° © -105 +
