Seite 102 [102]
OCR
A KÖZIGAZGATÁS MINT TECHNIKAI IRÁNYÍTÁS egyes fontos problémák megoldásáig, mint például a háztartási szelektív hulladékgyűjtés, egyre növekszik a káros anyagok kibocsátása. Ezzel egyidőben a környezetet terhelő beruházások átvándorolnak oda, ahol megengedőbb a szabályozás. A felelősök gyakran csak tudomásul veszik, hogy társadalmuk már augusztusra feléli az adott évben rendelkezésre álló erőforrásokat, és attól kezdve már a jövő terhére élnek. Pontosan emiatt kellene a közigazgatásnak kiemelt figyelmet fordítania a fenntarthatóságra és annak alapelvei valós (mérhető, bizonyítható) megtartására. —- Ehhez kapcsolódóan lényeges szabályozási kérdés a fogyasztóvédelem is. Itt nemcsak arról van szó, hogy a termékek ne okozzanak kárt a fogyasztóknak, hanem végső soron arról, hogy a mértéktelen fogyasztás ne okozzon olyan károkat a természetben és a fogyasztók személyiségében, amelyek orvosolhatatlanok lesznek a jövő generációinak szempontjából. Újra kell definiálni a termékekhez kapcsolódó minőség fogalmát is. Nem tekinthetjük megfelelő minőségűnek azt a terméket, amely termékciklusa minden elemében nem felel meg a fenntarthatóság követelményének. Ennek szabályozása még szintén kialakításra vár. Fontos lenne ezen a területen a , többet adni, mint elvenni" elv feltétlen érvényesítése. — À termelés és a fogyasztás folyamatához illeszkedik a pénzügyi szabályozás szükségessége is. Itt is a tényleges adottságokhoz kell igazítani a tevékenységeket. Mérlegelni kell, hogy megfelelő-e a pénzpolitikát a valóság tényeitől elszakadva tisztán a jelképek világába áthelyezni." — A negyedik terület az innovatív technológiák szabályozásának területe. Itt olyan új ismeretanyagot kell értékelni, amelynek hatása csak részben látható előre. A jelenleginél hatékonyabban kell szabályozni az adatvagyon kérdését, a genetika új területeit, a génmódosítás módszereit és eredményeinek alkalmazását, továbbá az újfajta tömegpusztító fegyverek előállításának és alkalmazásának módszereit, valamint a mesterséges intelligencia egyre bővülő alkalmazásának területeit. Ezeken a szakterületeken a szabályozást részben az teszi különösen nehézzé, hogy a jogalkotó nem rendelkezik (és nem is rendelkezhet) előzetes tapasztalatokkal a szabályozandó területen. Az utólagos szabályozás viszont sok esetben már elkésett lehet. Különö154 Foucault, Michel: A szavak és a dolgok, Budapest, Osiris, 2000. - 101 +
