OCR
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN jogszabályokat állíthassunk elő. Pillanatnyilag még elképzelhetetlen, hogy a jogszabályok tartalmi részének kialakítása mesterséges intelligencia segítségével történjen. Ebben a folyamatban az áttörést valószínűleg nem az Országgyűlés jogalkotása, hanem a tömegesebb és gyakran formálisabb rendeletalkotás gépiesítése fogja meghozni. Ehhez viszont az első lépés, hogy elkészüljön az ezeket a jogalkotási folyamatokat is támogató egységes rendszer. Összességében megállapíthatjuk, hogy a közigazgatás — figyelemmel a mai globális társadalmi és technikai kihívásokra — jelentős változások előtt áll. A hazánkban elindult folyamatok egyrészt megpróbálják az állam stabil identitását megalapozni, különös tekintettel az Alaptörvényre. Másrészt elindult a jogalkotás technikájának átalakítása is. Még mindkét területen sok tennivaló akad. Hogy pontosan hova jutottunk napjainkra a jogalkotás és jogalkalmazás területén, az különböző normák összekapcsolásával, az erkölcs és vallás terminológiájának a használatával, a következő elemzéseink mutatják majd be. A közigazgatási bíróságok szerepe Az imént felvázolt elvek gyakorlattá alakításában a részrendszerek kaphatnak feladatot. Egy ilyen részrendszer a munkánkban vizsgált közigazgatási bíráskodás is. A hazai közigazgatásban elindult a közigazgatási bíróságok kiépítésének folyamata, amely folyamat a kézirat elkészülte idején — javarészt nemzetközi nyomásra — visszájára fordult, ha lehet, még a korábbinál is erőtlenebb közigazgatási bírósági utat kialakítva. A közigazgatási bíróság kialakítása nemcsak a jogtörténeti nosztalgia miatt lett volna lényeges, hanem azért is, hogy a közigazgatás egyre hatékonyabb rendszereivel szemben az állampolgár egy, a közigazgatási szervektől független, ámde mégis szakértő instancia előtt érvényesíthesse jogait. Ahhoz, hogy ez a rendszer működni tudjon, elengedhetetlen lett volna egy olyan bírósági rendszer kialakítása, amelyben a bírák szakemberek, akik a közigazgatás jellegzetességeit ismerve törekednek a jogviták (igazságos) megoldására és nem valamiféle politikai lojalitást tartanak szem előtt. Ez a szempont egyformán szolgálja egy nagyobb értelmezési horizontban magát a politikai hatalmat és az állampolgárok személyes, közvetlen érdekét. Ezek a bíróságok, és különösen a felsőbíróság lehetett volna felelős azért, hogy a technikai optimalizáció és az ,ember" közvetlen céljai + 90 +