OCR
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN Az objektív jogvédelmi funkció során a bíróság jogosulttá válik arra, hogy ellenőrizze a közigazgatási határozatok törvényességét. Vannak ugyanis olyan esetek, amikor nem elégséges kizárólag a szubjektív oldalról indulva, az egyes alanyokra bízni a közigazgatás működésével kapcsolatos vitás kérdések bírói fórum elé való terjesztését. A bírói döntés szükségessége az objektív jogvédelem szempontjából — magától értetődően — a hatalommegosztás elvének alkalmazása miatt is szükségszerű. A fékek és egyensúlyok rendszerében nem telepíthető a feladat és a felelősség kizárólag a szubjektumra. Szükség van arra is, hogy a bírói döntéshozás saját jogon is kontrollt gyakorolhasson a közigazgatás jogszerűségével kapcsolatban. Ráadásul erre a kontrollra két szempontból is szükség lehet. Az első egyszerűen a jogerő szempontja. A bírói döntés anyagi jogerőt adhat a közigazgatási döntésnek. Ez az anyagi jogerő tisztán a közigazgatásban nem létezik. A bírói döntés stabilizálhatja végső soron a közigazgatási döntéseket. A másik szempont a tárgyi jogrend védelme, mivel a bíróság felülvizsgálhatja és felülvizsgálja a közigazgatási döntések törvényességét. Ahogy látható, a közigazgatási jogviszony egy olyan speciális aszimmetrikus viszony, amelynek a jogvédelme is sajátos szabályokat igényel. Sorozatosan jelennek meg tanulmányok abban a kérdésben, hogy mennyiben van szükség önálló közigazgatási bíróságokra. A kérdés gyakorlati szempontjain túl azonban az is fontos, hogy milyen sajátosságokkal kellene hogy rendelkezzen egy ilyen bíróság? Milyen tartalmi, ezen belül milyen sajátos etikai vonatkozásai lehetnek a — legalábbis funkciójában önálló — közigazgatási bíráskodásnak? A kérdés megválaszolásánál mindenképp figyelemmel kell lenni a közigazgatási jogvédelem objektív és szubjektív oldalának szétválasztására. AZ ÁLLAM MINT TECHNOLÓGIAI BEFEKTETŐ A közigazgatás és az ezzel kapcsolatos jogvédelem fejlődésének egy új, eddig ebből a szempontból nem vizsgált területe, hogy az állam milyen igazgatási lépéseket tesz állampolgárai érdekében. Maga az állam, mint a társadalom alrendszereinek egyik tevékeny szereplője ritkán kerül a jogi reflexió középpontjába. Az egyes államok nemcsak egyszerűen politikai felelősséget viselnek, hanem számottevő részesei is lesznek az emberiség egészét érintő tudományos döntéseknek. Az államok megjelennek a környezetvédelem, az adatbiztonság, a genetika szabályozási területén, + SG *