Page 85 [85]
OCR
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN A nem közeli hozzátartozók között alapított haszonélvezeti jogok ex lege megszűntetése és az ingatlan-nyilvántartásból való törlése miatt két eljárás zajlott le az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB vagy Bíróság) előtt (egyesített C-52/16. sz. Segro, illetve C-113/16. sz. Horváth-ügy, előzetes döntéshozatali eljárás; és C-235/17. számú Bizottság kontra Magyarország-ügy). Az ügyek közvetlen előzményei a Fétv. 108. § (1) és (3) bekezdései alapján hozott közigazgatási határozatok ellen kezdeményezett közigazgatási perek voltak. A Bíróság 2019. május 21-én hirdetett ítéletet a C-235/17. sz. Bizottság kontra Magyarország ügyben, amelyben megállapította, hogy a magyar szabályozás a más tagállambeli állampolgárok kárára a tőke szabad mozgása elvének korlátozásának minősül, és aránytalan mértékben szankcionálta a devizagazdálkodásra és a mezőgazdasági területek megszerzésére vonatkozó nemzeti szabályozás megsértését. A Bíróság rögzítette továbbá, hogy a haszonélvezeti jogtól a magyar szabályozás által előidézett megfosztáshoz nem kapcsolódik kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítást biztosító rendszer, ezért az sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájában előírt tulajdonhoz való jogot. A C-235/17. számú ügyben hozott ítélet fényében jogalkotási kötelezettség áll fenn, amelyet azonban az ítélet nem határoz meg pontosan, hanem csak a Bizottsággal folytatott egyeztetési folyamatban levont konklúziók alapján lehet a tartalmát megállapítani. Ebben az egyeztetési folyamatban a Bizottság gyakorlatilag korlátlanul képes arra, hogy egy nemzeti jogalkotási folyamatra nyomást gyakoroljon. Nyomásgyakorlási eszköz, amennyiben a Bizottság számára nem kerül megküldésre az ítélet végrehajtását szolgáló normaszöveg, a Bizottság az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdése alapján hivatalos felszólítást küldhet az ítélet végrehajtásának elmulasztása miatt. A kötelezettségszegési eljárás ezen szakasza már csak egyfordulós, azt rögtön ismételt keresetbenyújtás követheti, amelyben a Bizottság pénzbírság kiszabását is javasolhatja a Bíróság részére a mulasztó tagállam ellen. Probléma, hogy egy meglehetősen magas absztrakciós szinten meghozott, normakontroll jellegű EU-bírósági aktus (egy tagállami jogszabály uniós jogi jogellenességének megállapítása) , végrehajtása" keretében a Bizottság (mint kvázi , végrehajtó hatalom" az európai uniós jogrendszer tekintetében) valójában teljes mértékben szabad belátása szerint eljárva határozhatja meg egy tagállam (vagyis a tagállami jogalkotó) számára, hogy milyen tartalmú jogi aktust alkosson meg. A Bizottság nyomásgyakorlásának eszköze a kötelezettségszegési eljárás megindításával való fenyegetés. Ezzel lényegében egy + S4 +
