Oldal 84 [84]
OCR
AZ ÁLLAM ÉS A KÖZIGAZGATÁSI JOGVÉDELEM hozzanak nemzetekre vonatkozó, alapjogokat érintő döntéseket. Egyértelművé vált, hogy még a közigazgatási jogvédelem nemzeti és nemzetek feletti összehangolása sem történt meg a maga teljességében. Nagyon lényeges kérdés lesz, hogy ez az összehangolás mennyire fogja az egyének, államok érdekeit szolgálni, illetve mennyiben lesz alkalmas arra, hogy valamiféle , közös erkölcsöt" is megnyilvánítson. Természetesen, ha nincs nemzetek feletti , közös erkölcs", hanem csak lobbiérdekek, akkor azt megnyilvánítani sem lehet majd. A közigazgatási jogvédelemmel kapcsolatosan az viszont bizonyos, hogy a közérdek védelme és szabályozása nem valósulhat meg kizárólag a közigazgatásban. Szükség van egy másik, független fórumra, a bíróságra is. Fontos azonban, hogy a bíróságok tevékenységét értelmezzük a jogosultságaik objektív-szubjektív oldaláról, és a nemzeti és nemzetek feletti oldalról is. Lényeges kérdés, hogy egy európai bíróság milyen döntést hozhat egy nemzeti közigazgatási aktussal kapcsolatban, különösen érdekes pedig az a kérdés, hogy ennek a döntésnek milyen morális vonatkozásai lehetnek. Az olyan témák esetében, mint az , emberiség közös öröksége és a jövő generációk joga", új fogalmak kerülnek bevezetésre, amelyek nagymértékben befolyásolják az emberek jövőjét, azonban a meghatározásuk még nem kellően pontosított." Hasonlóan izgalmas kérdés, amikor egy nemzeti jogszabály jogellenességét állapítja meg egy nemzetek feletti bíróság, ismételt jogalkotásra kötelezve az adott ország törvényhozását, ezzel olyan helyzetet teremtve, amely alkalmas arra, hogy a jogbiztonságot veszélyeztesse. Ilyen eset az ún. Segro-itelethez köthetö jogeset. Magyarországon 1994 óta tilos volt a külföldiek és a jogi személyek földtulajdonszerzése, 2002. január 1-jétől pedig tilos volt ugyanezen személyi kör részére a haszonélvezeti jog alapítása termőföldre. Ezen szabályozás kijátszására elterjedté váltak az ún. zsebszerződések, amelyek során haszonélvezeti jogot alapítottak a tulajdonszerzés helyett. A színlelt szerződések elszaporodása miatt A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel öszszefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 108. §-a értelmében 2014. május 1-jei hatállyal a nem közeli hozzátartozók között kötött szerződéssel alapított haszonélvezeti jog ex lege megszűnt, új haszonélvezetet alapító szerződések megkötése azóta csak közeli hozzátartozók között lehetséges. 87 Bandi Gyula: Introduction to the Concept of Environmental Democracy, in Bandi Gyula (ed.): Environmental Democracy and Law, European Law Publishing, Groningen-Amsterdam, 2014. + 83 +
