Seite 73 [73]
OCR
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN területén, továbbá, hogy mi lehet a gyakorlati jelentése a kereszténydemokráciának"?? abban a kontextusban, amelyben a totalitárius rendszerek mindig erősebbnek bizonyultak. Ezeknek az alapelveknek a fényében kell a közigazgatást is értelmezni. Ezen fogalmak értelmezéséhez azonban mélyebbre kell ásni, egészen az ember fogalmának a jelentéséig. A KÖZIGAZGATÁSI JOGVÉDELEM A közigazgatási jogvédelem, a közigazgatási érdekütközéseknek a bíróság, mint független fórum előtti eldönthetőségének kérdésköre jó indikátora annak, hogy a demokráciák mennyire tartják szem előtt a polgárok érdekeit, mennyire igyekeznek az , igazságos" megoldásokat megtalálni. A közigazgatás szervezetén belül érdekes jogtörténeti kérdés a közigazgatási bíróságok kialakulása, mivel ez a gyakorlat jól mutatja az egyes államok közigazgatása és a polgárok közötti viszony alakulását. Pontosan az állami sokféleségek miatt nem is lehet a közigazgatási jogvédelem rendszereit néhäny alaptipusba sorolni, mint ahogy azt az ,angol-francia-németmodell!" felosztás teszi."? Hazánk jogtörténetében több ízben is kérdés volt a közigazgatási bíróságok létrehozása. Stipta István kutatásai alapján elmondható, hogy 1869-ben az 1869. évi IV. tc. szerint alapvetően abból az igényből született a közigazgatási bíróság új rendszere, hogy a polgárok saját ügyeikben hatékonyabban léphessenek fel az állammal szembeni jogérvényesítés során. A végrehajtó hatalom bírósági felülvizsgálatának folyamatát egészítette ki később az 1883. évi XLIII. tc. és az 1896. évi XXVI. tc. is. Hogy mindez miért volt jó az államnak? Egyszerűen azért, mert az igazságos döntések szükségessége még az állam érdekeit is meghaladta. Természetes volt azonban is, hogy amennyire csak lehetett, az állam szerette volna megőrizni hatalmának integritását, különösen a nemzetiségi kérdésekben. Éppen ezért a közigazgatási bíróság kialakítása hazánkban , fontolva haladó" módon történt. A politika ugyanis féltve hatalmát, igyekezett a közigazgatási bíróságok hatáskörét a lehető legszűkebb körre 122 Birher Nándor: Egyházi alapértékek az Európai Unióban, in Garaczi Imre (szerk.): Az életminőség-fejlesztés új paradigmái a 21. században, Veszprém, Veszprémi Humán Tudományokért Alapitväny, 2020, 537-555. 13 Stipta István: A közigazgatási bíráskodás történeti modelljei, Jogtörténeti Szemle, 2015, 3. különszám, 40—48.; Stipta István: Adalékok a pénzügyi közigazgatási bíróság működésének törtenetehez (1884-1885), Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica Et Politica, LVII. évf., 1999/9, http://midra.uni-miskolc.hu/document/12426 «72
