Oldal 68 [68]
OCR
A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER volna arra, hogy segítsen a közigazgatás tekintélyének, a közigazgatás szerepének megfelelő helyre emelésében. Furcsa fintora a sorsnak, hogy pontosan a nemzeti érdekek feletti politikai okok miatt nem valósulhatott meg ez a kezdeményezés. A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER A , polisz", az állam dolgait nem lehet máshogy, mint egyre hatékonyabbá váló igazgatással kormányozni. Az igazgatás fejlődésének egyik utolsó lépése az abszolutista államok kialakulása volt, amikor is a bürokrácia képessé vált tömegesen és hatékonyan összehangolni a személyek tevékenységét állammá. Anélkül, hogy részletekbe menően értékelnénk a klasszikus weberi bürokrácia!" jellemzőit, megállapíthatjuk, hogy azok alapvető sajátosságai a következők. A bürokrácia személytelen, mivel a hivatalnok önmagától (is) függetlenedve az ügyfél érdekei és a jog szabályai szerint - sine ira et studio - lätja el a feladatát. A hivatalnok függetlenül a saját véleményétől, az objektív elvárások szerint kell hogy eljárjon. Ez alapozza meg a feltétlen engedelmesség követelményét is. A jó hivatalnok bizonyos értelemben egyúttal az államapparátus ,jó katonája" is. Részben a személytelenség elvéből fakad a hierarchikusság elve. A hierarchia az alá-fölé rendelt lineáris szervezetet jelenti. A hivatalnok joga utasítást adni (ha van kinek) és kötelessége az utasítást végrehajtani. A Weber-féle definícióban nagy jelentősége van annak, hogy az egész hierarchia fölött áll az , Úr", a Herr vagy Herrschaft, aki a végső és megkérdőjelezhetetlen cél meghatározója. A teljes rendszernek ugyanis kell hogy legyen egy végső célja". Ez a ,végső cél" az Úr által elvárt stratégia. Ezt a stratégiát alakítja át az igazgatás rendszere végrehajtássá. A bürokrácia célja tehát egy rajta kívül álló cél, amelyet a bürokráciától független elvárt stratégia határoz meg. Ahhoz, hogy a végrehajtás zökkenőmentes lehessen, szükség van a megfelelő szakosodásra, vagyis arra, hogy az igazgatás egy-egy területével a megfelelően képzett szakemberek elfogulatlanul foglalkozzanak. A végrehajtás működésének objektivitását a szakszerű feladatellátáshoz való ragaszkodás adja. A szubjektivitás helyett a szakszerűség objektivitása válik az alapvető kritériummá, legalábbis az elmélet szintjén. 12 Weber, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987. * 67°
