Oldal 66 [66]
OCR
II. A KÖZIGAZGATÁS TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE A MODERN KORBAN 5... az embert nem az ég pusztítja el, maga öli meg magát azzal, hogy az örök törvényt áthágja..." Konfuciusz: Su csing Miután megvizsgáltuk az egyes normarendek kapcsolódásának lehetőségét, a közigazgatás példáján a gyakorlatban is áttekintjük, hogy milyen szerepe lehet az emberi magatartásokat szabályozó normáknak a társadalom működésében; hogy melyek azok a kérdések, amelyek tisztán a jog, és melyek azok, amelyeket inkább az erkölcs eszköztárával kell megválaszolni az (állami) hatalom gyakorlása során. Az elméleti megközelítésen túl megvizsgáljuk az új technikai eszközök alkalmazása adta lehetőségeket és az esetlegesen létrejövő felsőbíróságok szerepét is. Világossá válik majd, hogy a társadalom érdekében a hatalom gyakorlása során — akar az olyan megfelelő szervezeti rendszer, mint az önálló közigazgatási bíráskodás rendszerének kialakítása mellett — a közigazgatásban is képesnek kell lenni a jogi normákon túlmutatóan az erkölcsi, és napjainkban egyre fokozódó módon a vallási szabályok szükség szerinti értelmezésére. Mindez újfajta szemléletet követel meg a közigazgatás minden szereplőjétől. Annak érdekében, hogy bemutassuk, milyen területen történhet megújulás, elemezzük a korábbi módszereket is. A közigazgatás társadalmi megítélése első pillantásra vagy valamiféle felületes ítéletalkotás arról, hogyan működnek a , kormányablakok", elég kedvesek-e a hivatalnokok, vagy pedig valamiféle tudományos-jogi elemzés egy nem túlságosan érdekes problémáról. Valójában a közigazgatásnak komoly szerepe van abban, hogy hogyan alakul az emberiség jövője a következő évtizedekben, szerencsésebb esetben, évszázadokban. A közigazgatáson, ezen belül az államigazgatáson múlik, hogy az egyes nemzetek és + 65 +
