OCR
A KÖZIGAZGATÁS ÚJ KIHÍVÁSAI vezet. Ezekben az esetekben nagyobb valószínűséggel érvényesül az egyenlő mérték elve. Ahogy azonban korábban már kiderült, a valóság egésze nem alakítható át , ténnyé", azaz az emberi élet bonyolultabb a puszta logikai struktúránál. Maga Wittgenstein ismeri fel, hogy a valóság egésze mégsem írható le egyértelműen. A mérések (számítások) bizonyossága csak a valóság egy modelljében lehet érvényes. Nem tartható Wittgenstein Iractatusában megfogalmazott kijelentés, amely szerint: (1.1) , A világ tények és nem dolgok összessége" és (1.13) , A tények a logikai térben — ez a világ." Napjainkra a mérésekkel a valóságot leíró ember igyekszik az intencionalitás intézményi szintjeit is objektívvá tenni (azaz a társadalom működését is objektívan mérni). A megismerés önmagára koncentráló reflexivitása és hiperreflexivitása a mérés tárgyává próbálja tenni azokat az intézményeket, amelyek a megismerés kollektív kereteit jelölik ki. Ezek a mérések — mivel nagy adathalmazokból folyamatosan pontosítják önmagukat — nagy valószínűséggel képesek a jövő folyamatai közül egyeseket előrejelezni. Más kérdés, hogy minél többen vannak tudatában az előrejelzési esélyeknek, úgy az előrejelzés , önbeteljesítő jóslatként" is képes működni, vagy épp ellenkezőleg, az egyének ellenállását váltja ki. Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy a következő amerikai elnökválasztásra hogyan hat majd a mesterséges intelligencia (MoglA) által ezideig nagyon jó pontossággal (négyből négy alkalommal sikeres) előre megadott jóslat. Gyakorlatilag az ember közösségi életére vonatkozóan minden adat (tartózkodás helye, ideje, személyközi kapcsolatok, használt szavak, érdeklődési terület a virtuális térben, pénzáramlás) elérhetővé vált. Képesek vagyunk - pontosabban a mesterséges intelligenciák képesek — a társadalom (intézmények) tagjainak kapcsolatait, szavait, pénzmozgásait naplózni, mérni és elemezni. Intézményi szinten az ember minden vonatkozási pontja mérhetővé vált. Pillanatnyilag elképzelhetetlen, hogy mindennek milyen hatása lehet a jövőre nézve. Jó eséllyel létrejöhet a tudást koncentráló egységes és igazságos világ, de ugyanekkora eséllyel jöhet létre a tudást kisajátító önző és igazságtalan tudásbirtoklás is. A közösség feladata, hogy védje az adatait, amelyek személyesek, nyilvánossá tegye az adatait, amelyek a közösséget védik, ne engedje, hogy bárki vagy bármi kisajátítsa az adatfeldolgozás lehetőségét. Meg kell küzdeni a mérés szabadságáért. Ha pedig a mérés (adatok, mérőeszközök, eredmények) mindenki számára elérhető lesz, az igazsághoz is közelebb kerülhet az egyén és a közösség. A mérés során a mért mennyiséget jellemző mérőszám meghatározása a cél, amelyhez megfelelő mérőeszköz megválasztása szükséges. A mérés álláspontunk szerint a valóság leírásának, nem pedig létrehozásának az * 63°