OCR
I. ALAPFOGALMAK új valóság exponenciálisan növekvő adatmennyiséget gyűjt és elemez, gyakran anélkül, hogy pontosan megismerhető lenne az elemzés módja. Az emberi értelem megteremtett olyan mesterséges intelligenciákat, amelyek az emberi értelem működésénél hatékonyabban oldanak meg tanulási, logikai, intuitív problémákat. Ennek ellenére, soha nem lesznek képesek a teljes önreflexióra (nem lesz saját éntudatuk), és ebből következően nem lesznek képesek a szabad és felelős döntésre sem." A gépek nem mennek a mennyországba. Ezek miatt az egyre növekvő technikai és önértelmezési kihívások miatt elengedhetetlen egy új antropológia megalkotása, amelyben kiemelt helyet kell kapnia a jog, a vallás és az erkölcs fogalmainak, mint az ember legsajátosabb jellemzőinek. Csak ha a normák mindhárom szintje megfelelő egyensúlyba kerül, lesz lehetséges a fenntartható emberi élet. Minden szabályozásnak erre az egyensúlyra kell törekednie a jövőben. Az értelem korában az ember eljutott a szabályozás erősen formalizált, sok esetben gépiesített formáinak kialakításáig. A precíz fogalomalkotás és a szabályok érvényesülésének objektív követhetősége új dimenziókat nyitott meg a normák világában. Ennek a ténynek az egyes vonatkozásait vizsgáljuk a következőkben. A szabályozás technikai kihívásai A jog, erkölcs és vallás normarendjeit vizsgálva fel kell ismerni a normarendek egy mostanában születő új területét. Ez az új terület a szabványosítás, a folyamatszabályozás területe. Itt az alábbi jellegzetességeket fedezhetjük fel: — amíg a jog jellemzően, de lege lata módon, azaz eseményeket követve, az adott jog szerint szabályoz, addig a szabványok (protokollok) a folyamatot magát igyekeznek megragadni, és de lege ferenda módon meghatározni, hogy , mit kell majd tenni akkor, ha..." — amíg a jog jellemzően demokratikus formában születik, illetve ebben a formában működik a jogrend, addig a szabványok mint szabályok, a szakmai tudás és érdekek mentén jönnek létre, nem pedig a klaszszikus értelemben vett demokratikus folyamatok során 59 Jelen tanulmányban nem cél ennek a kérdésnek a részletes kifejtése, de sem az arisztotelészi, sem a kanti filozófiában nem értelmezhető az anyagi (gép) és a szellemi (ember) valóság azonossága. + 50 +