Oldal 50 [50]
OCR
A JOG, VALLÁS, ERKÖLCS A GONDOLKODÁS TÖRTÉNETÉBEN feldolgozó vagy értelmet felhasználó rendszerek foglalják el." Ugyanezt prófétai látomásában Buber a következőképp írja le: Hogy az állam intézményei szabadabbá s a gazdaságéi igazságosabbá válnak-e, fontos ugyan, de nem fontos az igazi élet kérdése számára, melyet itt fölteszünk. Hogy a szellem, a Te-mondó, a válaszoló szellem életben s a valóságban megmarad-e, hogy az, ami belőle az ember közösségi életében elhintve még megvan, továbbra is az államnak és a gazdaságnak lesz-e alávetve, vagy pedig önállóan hatni kezd; ahogy az, ami az ember személyes életében még tartja magát, ismét belép-e a közösségi élet szervezetébe — ez a döntő. [...] A szellem igazán akkor van , saját magánál", amikor képes a neki megnyíló világhoz járulni, átadni magát neki, s a világot és a világon által magát képes megváltani. Erre a szétszórt, meggyengült, elfajult, ellentmondásoktól tépett szellemiség, mely ma a szellem helyét elfoglalja, persze csak akkor lenne képes, ha ismét felnőne a szellem lényegéhez, a Te-mondás képességéhez." Ebben a harmadik korszakban az ember ismét fordulóponthoz ért. Vagy visszatalál a joghoz, erkölcshöz, valláshoz, a , találkozáshoz", a ,Te-mondashoz”, vagy az értelem, a , Sinn" precíz rendszerei elpusztítják az embert." Több, mára már jól látható forgatókönyv is van erre a pusztulásra, a globális felmelegedéstől kezdődően a migráción keresztül egészen az atomkatasztrófáig. Az , értelem" egyetlen valósnak tűnő feladata, hogy ezt a katasztrófát minél későbbre tolja ki. Természetes, hogy ebből a reménytelen kiindulópontból nem születik igazi élet. Az ember problémásabb mint valaha," és közvetlenül fenyegeti — mint a tengerparti fövenybe rajzolt arcot — az eltűnés veszélye. Ha figyelembe vesszük az egyszerű népesedési mutatókat, azt látjuk, azok a népcsoportok maradtak reproduktívak, ahol az értelem helyett még a Te-mondás képessége áll. A tömegek számára pedig a Te-mondás legmélyebb és legtermészetesebb szintje a vallás." Miközben a vallásos, ámde jellemzően szegény tömegek népesedési mutatói aggasztóak a föld kapacitásaira és a nyugati kultúrára figyelemmel, az értelem egy új valóságot alkot. Ez az 54 Habermas, Jürgen: Filozófiai diskurzus a modernségről, Budapest, Helikon, 1998, 298. 85 Buber: Én és Te, 61—62. 86 Helyesen látja meg ezt a tényt az erkölcs vonatkozásában Pokol Béla: Társadalomtudományi trilógia, 45—47. §7 Heidegger, Martin: Kant und das Problem der Metaphysik, Frankfurt am Main, Klostermann, 1951. 88 Deaton, Angus: Aging, Religion, and Health, https://www.princeton.edu/~deaton/downloads/ Religion and Health All August09.pdf (Letöltés: 2017. október 19.) + 49 «
