Page 48 [48]
OCR
A JOG, VALLÁS, ERKÖLCS A GONDOLKODÁS TÖRTÉNETÉBEN Ebben a periódusban a , kiskorú ember" világos és egyértelmű szabályok mentén élhetett egy olyan valóságban, amelyben minden az örökké tartó atalálkozást" szolgálta. A dolgok és az azokat megismerő elme azonossága lett az igazság mércéje." A cselekvések mértékét az adta, hogy azok illeszkedjenek a teremtés rendjébe." Ekkor még az értelem hívő volt, a hit pedig értelmes. Cogito A második korszak a középkor végétől napjainkig tartott. Ez a ,cogito”, a gondolkodás, az ész kora. Ebben az időszakban a világ lényegi összefüggéseinek megértése helyett a problémák hatékony kezelése vált elsődlegessé. A vallásháborúk idején az abszolút érvényű fogalmak meggyengültek, helyettük lényegesebb kérdés lett, hogyan lehet jó ágyút önteni, vagy éppen a hitvitában legyőzni az ellenfelet. Az egyetlen biztos pontnak az emberi értelem, az emberi gondolkodási képesség tűnt. Ráadásul ez a bizonyosság újra összekapcsolata az egyházak között marakodó Európát. A hitviták elvont teológiai tartalmánál lényegesebbé vált a , módszer", a technika, a tudomány. A kérdés már nem arra irányult, miért vannak a dolgok, hanem sokkal inkább arra, hogyan működnek. Mi a titka a jó államnak? Mitől jó egy fejedelem? Milyen az igazi jogfilozófia? Ebben a korban megkezdte harcát egymással a jog, az erkölcs és a vallás. Mivel nem maradt megg a világos elválasztás az ortodoxia és az ortopraxis szintjei között, a fogalmak keveredtek. Ami korábban egyszerű volt, hirtelen rettenetesen bonyolulttá vált. Az egyházak harcai vallásháborúk lettek, az állam nemzetpolitikává változott, az erkölcs pedig racionális kötelességgé alakult. A vallás mint tiszta jelenség szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. Először csak megszűnt a hit és az értelem egysége, később a hit helyét is átvette a polgári erkölcs kategorikus imperatívusza, végül pedig a dicsőséges forradalmak a vallás felszántott földjét az emberi jogok sójával hintették be. Persze az erkölcs sem kerülhette el a sorsát. A filozófia és tudományos elemzések kivétel nélkül megállapították, hogy sokféle erkölcs van, az egyetemesen kötelező parancs pedig nem található meg a lélek mélyén. Ott inkább másféle alantas dolgok találhatóak, amelyek a neurózisaink forrásai. ” Brugger, Walter: Filozöfiai lexikon, 212, https://btk.ppke.hu/uploads/articles/6114/file/ BRUGGER3-1.pdf (Letöltes: 2017. augusztus 7.) #0 Komäromi Läszlö: A bizanci hatás kérdése a középkori magyar jogban és a magyarországi egyházjogban. Budapest, Pázmány Press, 2013. + A7 +
