Oldal 41 [41]
OCR
I. ALAPFOGALMAK esetleg egy jogszabály alapján végrehajtott cselekedet. Nagyon komoly félreértések forrása az, amikor a nyugati jogot más kultúrák jogi-erkölcsivallási komplexitásával igyekszünk összevetni vagy egyenesen kultúrákra erőltetni. Pontosan annyira értelmetlen, mint mikor az Egyesült Államok katonáiról állítják egyes országokban, hogy gonosz keresztes lovagok. Félreérthető, ha egy jogrendet vallási eredetűnek gondolunk, ahogy félreérthető az is, ha azt gondoljuk, a jognak nincs más alapja, mint a jog. A jogrend és az erkölcs sosem fogja az embert megváltani, nem is ez a céljuk. Ugyanígy a vallási rendőrség sem fogja soha közelebb vinni az Istenhez az embert. Valójában nem a jognak, hanem az embernek kell vallásosnak lennie ahhoz, hogy a teremtőjéhez közelebb kerülhessen. Az ember vallásossága — a vallásosság szó lényegi értelmében — nem lehet egyszerűen formális vallásosság. Fontos tudatosítani, hogy az ember nem egyszerűen azért hisz Istenben, mert üdvözülni akar, vagy mert fél valamiféle pokoltól. Az ember azért hisz Istenben, mert számára ez egzisztenciális szükségszerűség, hiszen léptennyomon Istenbe botlik, aki nélkül nem tudja önmagát, a végességét értelmezni. Hasonló ehhez az is, hogy az ember nem azért erkölcsös, mert fél a kirekesztéstől, hanem azért, mert különben nem lenne képes önmagát egészséges személyként értelmezni, képtelen lenne valamely közösséghez tartozni. Az is világos, hogy az állampolgár az esetek többségében nem azért követi a jogot, mert olvasta Luhmann társadalomelméletét vagy az Alaptörvényt, vagy egyszerűen mert retteg a szankcióktól, hanem azért, mert a jogrend védi az alapvető érdekeit, viták esetén pedig objektívnek tűnő keretrendszert ad a döntéshez. Ilyen módon persze van összefüggés erkölcs, vallás és jog között, de ez az összefüggés sosem érinti az , érvényesség" kérdését. A Tízparancsolatot ugyan Isten adta, de az ettől még nem lesz érvényes jog. Attól, hogy mind a jog, mind az erkölcs, mind pedig a vallás az emberre vonatkozik, még nem lehet egymásba olvasztani őket. Felesleges lenne megpróbálkozni azzal, hogy a vallást megfosszuk isteni megalapozottságától, vagy hogy a jogrendet transzcendens legitimáció alá rendeljük. Ezek a törekvések mind kudarcba fulladnak."" Ehelyett egy olyan emberképet kell kialakítani, amely a jogot, erkölcsöt és vallást egyaránt magába foglalja. Nem a jog, erkölcs vagy vallás halmazának kell e közös részét mindenáron megtalálni, hanem egy nagyobb halmazba kell mindhárom jelenséget elhelyezni. Ez a halmaz pedig az emberi egyéni és 57 Pokol Béla: A jurisztokratikus állam, Budapest, Dialóg Campus, 2017, 151-152. * 40 +
