Oldal 36 [36]
OCR
A JOG, VALLÁS, ERKÖLCS FOGALMAINAK LÁTSZÓLAGOS KÖZÖS HALMAZA óhoz vagy éppen a demokrácia szavakhoz köti-e. Az igazságosság szerepét átveheti a hatalom kérdésének kódja. A jog értelmezése a gyakorlatban attól a természetjogi formulától, miszerint a jognak van az államhatalomtól független, örökérvényű területe, eljut oda, hogy ilyen független tartalom bizonyítható módon nincs. Stammler definiciója szerint , A jog gondolata ezzel szemben nem más, mint az akarat feltétlenül lehetséges módjainak szükségszerű kifejtése." Részben a hatalom oldaláról közelít Coing is, aki szerint a közösség megfelelő szervezése létrehozza a béke állapotát. A jog — a hatalom megfelelő szervezésével — a biztonság és a béke, az igazságosság és az egyenlőség, továbbá a szabadság rendje. , A jogrend nem más, mint a béke rendje." Ez a béke törik meg akkor, ha a jog a hatalom szolgálatába áll, és célja nem a társadalmi (globális) igazságosság megvalósítása, hanem az erős (hatalommal rendelkező) jogának a biztosítása. Hogy ez elkerülhető legyen, szükség van a másik két normarendre is. Ezen a ponton találkozunk azzal, hogy a szabályozás az ortodoxia szintjein a kizárólagosságra, a fogalmi tisztaságra, az egyszerűségre törekszik. A gyakorlatban, az ortopraxisban ez azonban nem lehet megvalósítható. Itt a komplexitásnak," a fogalmak sűrű kapcsolati mintáinak kell kialakulnia. Fontos azonban folyamatosan figyelemmel lenni arra, attól, hogy az egyes normarendek fogalmai definiált viszonyokban állnak egymással, nem szabad azt feltételeznünk, hogy a normarendek közös halmazokat alkotnának. A JOG, VALLÁS, ERKÖLCS FOGALMAINAK LÁTSZÓLAGOS KÖZÖS HALMAZA A vallás, erkölcs, jog alapfogalmainak tisztázása után egyértelmű, hogy mindhárom fogalom a , találkozásról", az egyéni és közösségi emberi életről szól. A találkozás a személyek közötti viszonyt jelenti, amely minden élet forrása. Szellemi és biológiai értelemben egyaránt. , Minden valóságos élet — találkozás."? Ezen a közös vonatkozáson kívül azonban egyértelműek a különbözőségek is. Természetesen az ortopraxis szintjén a , találkozás", mint közös vonatkoztatási pont miatt a jog, a vallás és az erkölcs összehangolt működése 16 Stammler, Rudolf: A jogtudomány elmélete, in Varga Csaba (szerk.): Jog és filozófia, 98. # Coing, Helmut: À jogfilozéfia alapjai, Budapest, Osiris, 1996, 134. 18 Luhmann, Niklas: Bevezetés a rendszerelméletbe, Budapest, Gondolat, 2006, 162-165. 4 Buber, Martin: Én és Te, Budapest, Európa, 1991, 15. + 35 +
