Oldal 33 [33]
OCR
I. ALAPFOGALMAK a teremtőjéhez, értékesnek fogadja el az életet (akár jelenvaló, akár túlvilági formájában). Ez azonban nem mindig sikerül megfelelően. Maga Jézus is éppen ezért akarta , beteljesíteni, nem eltörölni" a törvényt." Pontosan emiatt lehet és van szüksége az egyházi tevékenységnek mind az erkölcs, mind pedig a jog kontrolljára." Ez a kontroll azonban soha nem érintheti a vallás társadalmi ortodoxiáját. Erkölcs Amiga valläs az Isten-ember viszonyban értelmezhető, addig az erkölcs a közösség-egyén viszonyban. Az erkölcs rendeltetése, hogy a társadalmi együttélésnek értelmet adjon (hogyan cselekszem jól a közösségemben?), továbbá, hogy a cselekvést az egyén a saját identitásában is értelmezze (mit mond a lelkiismeretem). Az erkölcsben az egyik mozzanat a közösségtől irányul az egyén felé (éthosz), a másik pedig az egyéntől a közösség felé (ethosz, morál). Az erkölcs célja, hogy a közösség élete, beleértve az egyén életét is, minél harmonikusabb, a közösség fenntartására minél alkalmasabb legyen. Az erkölcs célját tekintve olyan evolúciós előny, amely a közösség tartós fennmaradását biztosítja. Alapja a bizalom, az egymásra hagyatkozás és a közösségégért való felelősségvállalás, képesség a jó és a rossz fogalmainak használatára. , Világos, hogy az etikának semmi köze a köznapi értelemben vett büntetéshez"? Az etika egy sajátos megnyilvánulása a természetjog, ami inkább etika, mint jog," a természetjog tekintélye morális jellegű, a szankciói pedig közvetlenül a közösség létét érintik. A természetjogi normák megszegésének következménye a ,rossz, a jó hiánya, a pusztulás". Az emberi normák kialakulása, a mi-tudat erkölcsi-normatív körvonalazása az az evolúciós előny, amely az emberi fajt ennyire életképessé tette. A mi-tudat egyszerre jelent lehetőséget és kényszert. Lehetőséget a saját érvényesülésre, és kényszert a másik érvényesülésének vagy érvényesülése sNe gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni." (Mt 5,17) Ezt a gondolatmenetet folytatja Jézus, amikor a törvény erkölcsi tökéletesítéséről beszél: , Hallottátok, hogy a régiek ezt a parancsot kapták: Ne ölj! Aki öl, állítsák a törvényszék elé. Én pedig azt mondom nektek: Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart embertarsaval.” (Mt 5, 21-22) §7 Nagy Péter: Dósa Elek élete és egyházi munkássága, Iheológiai Szemle, 2015/1, 43—49. 38 Wittgenstein, Ludwig: Tractatus 6.422., Budapest, Akadémiai, 1989 # Coing, Helmut: À jogfilozéfia alapjai, Budapest, Osiris, 1996, 189. + 32 +
