Oldal 22 [22]
OCR
AZ ÉRTÉK MAGA A MŰKÖDÉS rendszer, hanem ezen túl még cselekvési rendszert is jelent"? Egyértelmű, hogy ez a definíció az erkölcsöt képtelen a maga teljességében, erkölcsi a prioriként felfogni, továbbá nem veszi figyelembe az ethosz/éthosz különbségét, az erkölcs közösségi és egyéni vonatkozásainak szoros összefüggéseit. Niklas Luhmann definíciója szintén igyekszik az erkölcs kérdését kiszorítani a társadalom, illetve a jog értelmezési tartományából. Az erkölcs ugyanis nem lehet alkotóeleme egyetlen társadalmi alrendszernek sem. Ebből fakadóan az erkölcsöt a , patológiás" fogalmával illeti, továbbá kizárólagosan a problémás helyzetekben tartja alkalmazhatónak." Természetesen ez a nagyon egyoldalú és szűk erkölcsfogalom az erkölcs társadalmi hasznosságát is megkérdőjelezi. Luhmann megállapítja, hogy a társadalmi alrendszerek a saját bináris kódjaik szerint működnek, amelyekbe nem fér bele az erkölcs jó/rossz transzcendens kódja." Luhmann alrendszereit (funkciós rendszereit), amelyek kijelölik a társadalmi funkciókat, szerepeket, és amelyek kommunikációja zárt, más szóval , funkcionálisan kiváltságos", a Reese—Scháfer-féle táblázat foglalja össze. Eszerint a gazdaság funkcionális rendszere a birtokolni/nem birtokolni kód mentén a pénz és a tulajdon médiumain keresztül működik. Egyszerűbben: a gazdaság működéséhez nem kell semmi nagyobb igazság, mint pl. az, hogy van nyereség (birtokolni) vagy nincs (nem birtokolni). Mindez ráadásul jól mérhető is, azaz a pénz és a tulajdon kategóriái egyértelműek és jól számszerűsíthetőek. Ugyanez vonatkozik a politikára is, ”? Habermas, Jürgen: Faktizität und Geltung. Beiträge zur Diskurstheorie des Rechts und des demokratischen Rechtsstaats Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1992, 137; Idezi: Pokol Bela: Jegyzetek az erkölcs és a morál szerepéről a modern társadalmakban, Jogelméleti Szemle, 2005/3, http://jesz.ajk.elte.hu/pokol23.html (Letöltés: 2017. október 26.) „Ich verstehe unter Moral eine besondere Art von Kommunikation, die Hinweise auf Achtung und Mißachtung mitführt. Dabei geht es nicht um gute oder schlechte Leistungen in spezifischen Hinsichten, und etwa als Astronaut, Musiker, Forscher oder Fußballspieler, sondern um die ganze Person soweit sie als Teilnehhmer an Kommunikation geschätzt wird. Achtung und Mißachtung wird typisch nur unter besonderen Bedingungen zuerkannt. Moral ist die jeweils gebrauchsfähige Gesamtheit solcher Bedingungen. Sie wird keineswegs laufend eingesetzt, sondern hat etwas leicht Pathologisches an sich. [...] Der Bereich der Moral wird hiermit empirisch eingegrenzt und nicht etwa als Anwendungsbereich bestimmter Normen oder Regeln oder Werte definiert”. Luhmann, Niklas: Paradigm lost: Über die ethische Reflexion der Moral, Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1990, 25. „Vor allem muß zugestanden werden, daß keines der Funktionsysteme durch Moral in das Gesellschaftssystem eingebunden werden kann. Die Funktionssysteme verdanken ihre Autonomie einer jeweils verschiedenen Funktion, aber auch einer je besonderen binären Codierung [...] In keinem dieser Fälle können die beiden Werte dieser Code mit den beiden Werten des Moralcodes kongruent gesetzt werden [...] Also muß eine in Funktionssysteme differenzierte Gesellschaft auf die moralische Integration verzichten. Uo., 28. 2 o + 21°
