Oldal 21 [21]
OCR
I. ALAPFOGALMAK dalmi rendszerek a jelen formájukban fenntarthatatlannak tűnnek." Elengedhetetlen tehát az igazságosság és az erkölcs eredeti fogalmaihoz való visszatérés. A jogalkotó szerepe, hogy a társadalom fennmaradása érdekében a visszatérés szükségességét mérlegelje, és adott esetben a saját eszközeivel szorgalmazza. AZ ÉRTÉK MAGA A MŰKÖDÉS Amennyiben kizárólag a rendszerek működését, vagy éppen azok hatékonyságát tesszük meg értéknek, könnyen abba a hibába eshetünk, hogy a jól definiálható szabályokat részesítjük előnyben a többi normával szemben. Így fordulhat elő, hogy az emberi jogok látszólag részletesen szabályozott védelme a ,jurisztokratäk”? segítségével átveszi az erkölcs szerepét a modern (nyugati) társadalmakban. Mindennek természetesen az a kockázata, hogy a rövid távú előnyökért lemondunk a hosszú távú értelem keresésének az igényéről és lehetőségéről. Amíg a klasszikus államtan az állam célját igyekezett megragadni, és abból visszakövetkeztetni az egyes helyes/helytelen cselekedetek megítélésére, addig napjainkra inkább a pillanatnyi hatékonyság került az előtérbe. Ennek lett egyenes következménye, hogy a célképzeteket értelmező normarendek, azaz az erkölcs és a vallás háttérbe szorultak egy időre. Vagy még pontosabban, az egyetemes érvényű normatív tartalmak helyét átvették a viszonyokban (viszonylagossagokban) fogalmaz6 szabalyok.”! Az ide vezető út közvetlen gyökerei Marxig nyúlnak vissza. A mai német filozófusok közül említeni kell Jürgen Habermast, aki az erkölcsöt leginkább valamifele szimbölumrendszerkent kezeli, amit elmélete szerint a jog jelentősen meghalad azzal, hogy a jog a nyelvi szimbólumokon túli cselekvési rendszer is. „[...] a poszt-tradicionális morál csak kulturális tudást jelent, míg a jog ezen túl még az intézményes síkon is kötelező erővel rendelkezik. A jog nemcsak szimbólum5 Turgonyi Zoltán: Természetjog, keresztény erkölcs, világethosz, in Koltai Péter: Kik mentik meg a vilagot?, Budapest, Papirusz Books, 2020, 53-66. Pokol Béla: Jegyzetek az erkölcs és a morál szerepéről a modern társadalmakban, Jogelméleti Szemle, 2005/3, http://jesz.ajk.elte.hu/pokol23.html (Letöltes: 2017. október 26.) „A kulturälis es atudomänyos szferäban hegemön poziciökat szerzett globälis csoportok befolyäsänak (alapitvänyainak, ösztöndijrendszereinek stb.) a szämläjära is irhatö azoknak az etikaelméleteknek és morálfilozófiáknak a széleskörű terjesztése, melyek mint ósdi maradványt vetik el a nemzeti társadalmak konvencionális erkölcsét, illetve ennek általános értékeit és normatív támpontjait, és ezek helyett az absztrakt emberjogi eszmék globális szinten kialakított kódexeit állítják be mérvadónak." Pokol: Jegyzetek, 12. bek. 2 s + 20 +
