Seite 17 [17]
OCR
I. ALAPFOGALMAK ezt a fenti módon egyetemesnek mondott igazságosságot nevezzük törvényes igazságosságnak, mivel általa hangolja össze az ember az összes erények actusait a közjóra irányító törvénnyel.? A fentebb mondottak szerint pedig a törvényes igazságosság ily módon egyetemes erény, amennyiben más erények actusait a maga céljára irányítja; ami annyit jelent, hogy parancsolva indítja az összes többi erényeket. Ahogy a szeretetis mondható egyetemes erénynek, amennyiben az összes erények actusait Isten javára irányítja, ugyanúgy a törvényes igazságosság is, amennyiben az összes erények actusait a közjóra irányítja. Tehát ahogy a szeretet, amelynek Isten java a sajátos tárgya, lényegét tekintve sajátos erény, ugyanúgy a törvényes igazságosság is a lényegét tekintve sajátos erény, amennyiben a közjó a sajátos tárgya. Így a fejedelemben elsődlegesen, mintegy alkotó módon létezik, az alattvalókban pedig másodlagosan, szolgáló módon. De bármely erény, amenynyiben a mondott erény (amely sajátos ugyan lényegét tekintve, de egyetemes erő szerint) a közjóra irányítja, törvényes igazságosságnak mondható. Ily beszédmóddal a törvényes igazságosság lényegét tekintve azonos minden erénynyel, de logikailag különbözik, és ily módon beszél a Filozófus." Tamás az igazságosság fogalmát tovább finomítva bevezette a iustitia commutativa és a iustitia distributiva, mint részleges igazságosság fogalmait is, majd ezeket a fogalmakat összevetette a iustítia legalis fogalmával. Tamás szerint a közjavakat lehet igazságosan elosztani, ahogy azt Arisztotelész is kifejti, viszont a közjavak a törvényes igazságosság területéhez tartoznak. Tehát az osztó igazságosság nem a részleges, hanem a törvényes igazságosság része. A fogalom pontosítása során kiderült, hogy a háromféle igazságosság állandó kapcsolatban van egymással, úgy, mint ahogy egy háromszög befogója és átfogója kapcsolódik egymáshoz. A törvényes igazságosság biztosítja — ahogy ma mondanánk - a közjogi jogviszonyokat. , Ezért a törvényes igazságosság feladata a privát személyek javainak a közjóra való irányítása, de fordítva: a közjónak elosztás által privát személyekhez való juttatása a részleges igazságosság actusa." A iustitia distributiva ezt az elosztást szabályozza. [...] azt kell mondanunk, hogy az osztó igazságosságban valamely privát személy annyiban kap valamit, amennyiben az egész tulajdonából jár valami a résznek, 9 Uo., II-II, g. LVIII, 5. 1° Uo., II-II, q. LVIIL, 6. 1 Uo., II-IL, q. LXI, 1. + 16 +
