Oldal 16 [16]
OCR
K6zj6 Es MAGANJO a végső cél, vagyis a legfőbb jó: az autarkeia, ami a végső cél és a legfőbb jó egyaránt. Mindebből tehát világos, hogy a városállam természetszerű, s hogy az ember természeténél fogva állami életre hivatott élőlény." Ahhoz, hogy az állami élet megvalósulhasson, hogy a személyes vágyakat kordában lehessen tartani, erényekre van szükség, amelyek közül kiemelkedő szerepe van az igazságosságnak. Azonban a legveszedelmesebb az az igazságtalanság, amelyiknek fegyvere van: márpedig az ember veszedelmes fegyverekkel születik, amelyek arra szolgálnak, hogy ésszel és erénnyel éljen, de éppen ezeket lehet az ellentétes célokra is a legjobban felhasználni. S így az ember erény híján a legelvetemültebb és legvadabb, s a nemi élvezetben és evésben a legaljasabb lény. Viszont az igazságosság az állami életben gyökerezik; mert a jog nem más, mint az állami közösség rendje; márpedig a jog szabja meg az igazságot." Ezt az igazságosságelméletet vitte tovább Aguinói Szent Tamás, aki rámutatott arra, hogy az igazságosság alapvető erény: Válaszul azt kell mondanunk, hogy emberi erény az, ami jóvá teszi az emberi cselekedetet és magát az embert. Ez a definíció pedig érvényes az igazságosságra. Az ember cselekedetét ugyanis az teszi jóvá, hogy követi az ész szabályát, aminek alapján az emberi cselekedetek helyessé válnak. Mivel pedig az igazságosság helyessé teszi az emberi cselekedeteket, nyilvánvaló, hogy az emberi cselekedetet jóvá teszi. S ahogy Tullius mondja (De offic. I.) [7. fej.]: , Főként az igazságosság miatt nevezik jónak a férfiakat." Ezt követően A Summa Theologiae LXI. questidjaban tisztazta az igazságosság részeit, amely szerint az igazságosság három féle olvasatának kell egymást kiegészítő módon együttműködnie a társadalmi egyensúly megőrzése érdekében. Először a törvényes igazságosságot tárgyalta: így minden erény actusai az igazságossághoz tartoznak, amennyiben az utóbbi az embert a közjóra irányítja. Ennyiben mondható az igazságosság egyetemes erénynek. Mivel pedig a törvény irányul a közjóra, amint fentebb mondottuk, 6 Uo., 1252 b, 7. 7 Uo., 1252 b, 9. 8 Aguinói Szent Tamás: A Summa Theologiae kérdései a jogról, Budapest, Szent István Társulat, 2011, II-II, g. LVIII, 3.
