Oldal 13 [13]
OCR
BEVEZETÉS A könyv elején tisztázzuk azokat az alapfogalmakat, amelyek elengedhetetlenek a további kutatásokhoz is. Így megvizsgáljuk az egyén és állam viszonyát, a jog, erkölcs, vallás témaköreit, továbbá a jogalkotás új technológiai kihívásait. A kutatás javaslatokat fogalmaz meg arra nézve, hogy mennyiben lehet összeegyeztetni az erkölccsel kapcsolatos elvárásokat és a legújabb, a mesterséges intelligenciát is alkalmazó jogalkotási és jogalkalmazási technikákat. Kitértünk arra is, hogy a társadalom tagjai milyen módon kötődnek a közigazgatási intézményekhez és ezen keresztül az államhoz. Az Alaptörvény elején álló Nemzeti hitvallás felhívja a figyelmet a , lelki és szellemi" megújulás szükségességére. A kérdés, hogy ez a megújulás mit is jelent a gyakorlatban? Mi köze van mindennek a normatív jogi tartalmakhoz? Mit jelent egyáltalán az ember , lelki és szellemi" léte? Elengedhetetlen, hogy ezeket a fogalmakat részben tisztázzuk, részben pedig megvizsgáljuk a használatukat mind a jogalkotás, mind pedig a jogalkalmazás területén. Úgy tűnik, az ember, mint lelki és szellemi létező viszonya az igazság kérdéséhez a jogalkalmazásban válik első lépésben hangsúlyossá: , Az Alaptörvény tehát a jogalkalmazást az ideiglenes alkotmányhoz képest magasabb szintre emelte, amennyiben a jogalkalmazás feladatává tette, hogy ne csak jogtechnikai kérdésekben, hanem morális, erkölcsös, fenntartható társadalmi viszonyok kialakításában is döntő szerepet vállaljon.”? ? Vizkelety Mariann: Előszó, in Sántáné Szakály Zsuzsanna (szerk.): Jog, erkölcs, etika, Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2017, 8.
