OCR
A DEMOKRÁCIA ÍTÉLKEZÉSE — AZ ÍTÉLKEZÉS DEMOKRÁCIÁJA Mert Solónnak, aki a törvényalkotásban ezt az eljárást rendelte el, nem lehetett szándékában, hogy míg az archónok, akiket a törvényre való felügyelés végett választotok, csak kétszeres vizsgálat után léphetnek hivatalukba — megvizsgálja őket a tanács, azután meg ti a torvényszékben — addig magukat a törvényeket, amelyek szerint azoknak hivatalukban el kell járniok, s rajtuk kívül is mindenkinek állampolgári kötelességeit teljesítenie, a körülményekhez képest, csak úgy találomra hozzák, s minden előzetes vizsgálat nélkül törvényesek legyenek." Némi korlátot jelentett ugyanakkor az a körülmény, hogy a benyújtott »panaszt” a rendes bírósági eljárás keretében, a peres eljárás általános szabályai szerint kellett sikerre vinni. A perindítási kockázat érzékeltetéséhez röviden át kell tekintenünk az athéni peres eljárás vonatkozó szabályait, a per lefolyásának főbb vonalát. A graphe paranomön eseten az esküdtszék ötszázegy bíróból tevődött össze, akik a felperes és az alperes perbeszédének meghallgatása után titkosan szavaztak arról, hogy melyik javára döntöttek. A szavazatok összeszámlálása után pusztán azt hirdették ki, hogy melyik fél hány szavazatot kapott (azaz a mai fogalmaink szerinti ítélet nem született). A perbeszéd értelmezésénél azt is szem előtt kell tartani, hogy a dikastérion tagjait a közvetlen népképviselet elve alapján, sorsolás útján választották ki. Az ötszázegy polités (athéni polgár), akik a bírák számára kijelölt padokon szorongva figyelmesen hallgatták Démosthenés érvelését Leptinés törvénye ellen, a tiz phylébdl, azaz az egesz demosböl keriilt kisorsolasra. Az 6 feladatuk volt, hogy a tárgyalás végén az urnához járulva ítéletet hozzanak. Az esküdtek területileg és a társadalmi rétegek megoszlása szempontjából is reprezentáns csoportját képezték az athéni népnek. Valójában azonban ugyanabból a személyi körből rekrutálódtak, akik két évvel korábban az ekklésia tagjaként még lelkesen megszavazták Leptinés törvényét. Démosthenés magasan fejlett szónoki tudását jellemzi, hogy még ebben a pikáns politikai helyzetben is meg tudta győzni a bírákat igazáról."? Aristotelés a fent már idézett szövegrészletben"?? ismerteti a graphé paranomön ítörvényellenesség vádja miatti kereset) alapján indult eljárás első, előzetes vizsgálati szakaszának (anákrisis) főbb elemeit; ugyanitt említést tesz — az egyébként igen rosszul dokumentált — graphé nomón mé 721 Dem. 20,90. 72 Démosthenés maga is többször volt alperes ilyen perekben, hisz a graphé paranomón perek tipikus politikai csatározások voltak, vö. Horváth: Az új Hypereidés, 41—48; Németh György: Az eldobott pajzs, Okor, VI. évf., 2007/1-2, 38. 723 Arist. Ath. pol. 59,2. s 202 "