Seite 192 [192]
OCR
1. DIKASTÉRIONOK A KLASSZIKUS ATHÉNBAN vagy sorsológép az athéni demokrácia egyik fontos technikai eszköze volt, amelynek segítségével a sorsolással betöltendő tisztségeket általában elosztották, különösen ha nagyobb létszámú testületeket kellett megválasztani. A bírák kisorsolásakor a nyílásokba elhelyezték az adott phlyléből jelentkező összes bírójelölt táblácskáját, majd a nyílásokat függőlegesen összekötő csatornába dobott fekete-fehér golyók segítségével szortírozták a jelentkezőket (amelyik sornál fehér golyó esett ki a csatorna alján, azok bírákká váltak az adott napra, ahol fekete, azok nem). A sorsolást az archónok felügyelték, majd a hírnökök kihirdették az eredményt, egyenként szólítva a szerencséseket. A kisorsolt az archónhoz lépett, és az előtte felállított urnából kihúzott egy betűvel jelölt makkot — ez a makk lett döntő arra nézve, hogy az adott esküdt melyik peres ügyet tárgyaló dikastérionhoz lett hozzárendelve, és bírótáblája is azonnal abba a ládába került, amely annak a pernek az esküdtjeit gyűjtötte. Ez a második sorshúzás azt szolgálta, hogy a bírák véletlenszerűen kerüljenek az egyes tárgyalásokra, és ne tudjanak spontán csoportosulni, ne szerveződhessenek érdekcsoportok soraikban. A kisorsolt bíró csak ezek után léphetett a rácsokon belülre, a bírósági épülettömbbe. Itt a bírósági szolga azonnal a kezébe nyomott egy színes pálcát, amely megegyezett annak a tárgyalóteremnek a színével, ahova a makk révén éppen be lett sorolva. Ezek után a bíró a makkot és a színes pálcát jól láthatóan egy-egy kezében tartotta, és köteles volt haladéktalanul a saját tárgyalóhelyéhez sietni. A pálcák és makkok primtívnek látszó jelképes rendszere újfent a korrupció megelőzésének eszközeként szolgált — annak megelőzésére, hogy a bírák egymás között ne tudjanak összesúgni, esetleg korrupt módon elcserélni a tárgyalási helyszíneiket, azaz pereiket."" A teremhez érve a bírót egy sorsolás útján kiválasztott bírótárs várja, aki ülőhelyének sorszámát átadja neki. Tehát még a tárgyalás helyszínén is ügyeltek arra, hogy az esküdtek ne formálhassanak érdekcsoportokat, ne tudjanak összebeszélni a perbeszédek alatt és a szavazás előtt. Közben a kordonon kívül, a bírósági épületek környékén is ment tovább az élet: sorban hazaküldték azokat az athénieket, akiknek nem volt szerencséjük, akik a sorsolással nem jutottak be az aznapi perekre. A tíz bejárattól pedig átvitték a ládákat a bírák táblácskáival (pinakia) ahhoz a tárgyalási helyszínhez, ahová ki lettek sorsolva. Ezek az igazolványok szolgálnak majd a személyazonosításra az ítélethozatal után a napidíj, a három obolos kifizetésénél. 678 "Thür: Athen birösägi szervezete, 379. + 191 +
