Oldal 186 [186]
OCR
4.. Jó ÁLLAM — JÓ KORMÁNYZÁS — DEMOKRÁCIA Kiindulni persze az ismert tényekből kell; ámde ezek kétfélék: olyanok, amelyek nekünk, s olyanok, amelyek önmagukban véve ismertek. Mi bizonyára csak a nekünk ismert tényekből indulhatunk ki. Aki tehát az erkölcsi jóról, az igazságról s az államtudományról szóló fejtegetéseket eredményesen akarja hallgatni, annak már eleve jó és erkölcsös nevelésűnek kell lennie: a kiindulópont ugyanis az, hogy valami így vagy úgy van; ha ez eléggé nyilvánvaló, akkor a miértre nincs is szükség." Gondolatmenetének alátámasztására a filozófus Hésiodosra, a görögök legendás költőjére is hivatkozik: , Legeslegkiválóbb ember az, aki maga mindent felér ésszel; derék ember még az is, aki a jó szóra hallgat; ám aki sem maga nem tud élni az eszével, sem más szavait nem szívleli meg, az már aztán haszontalan ember.”‘°® A filozófia lényege és értelme tehát a reálisan létező világ megismerése, megértése, és erre alapozva, ebből kiindulva alapelvek, struktúrák és szemléletmódok kidolgozása abból a célból, hogy azt jobbá tegye. A fentiek alapján Aristotelés filozófiáját hermeneutikus filozófiának is szokták nevezni, hiszen célja nem absztrakt, elvonatkoztatott törvényszerűségek kidolgozása, hanem a létező valóságra való reflektálás. Ez a reflektálás azonban nem pusztán megismerő-leíró tanokból áll, hanem célja az ellentmondások feltárása és a valóság jobbítása. 657 Arist. NE 1095b. 658 Arist. NE 1095b.
