Seite 170 [170]
OCR
2. AZ ATHÉNIAK ÁLLAMA tanok szerint is az aidos és a diké, az emberek közötti kölcsönös megbecstilés (respekt) és a jog.°”! Az állam keletkezése a létfenntartási szükségletekre vezethető vissza. A fejlett állam célja azonban nem pusztán a szükségletkielégítés keretének biztosítása, hanem a , jó, boldog" élet megvalósítása, amely csak a polisban képzelhető el. Aristotelés szerint az államban való létezés nem az emberi gyengeség következménye, hanem az emberi természet erényeinek megnyilatkozása (ebben a kérdésben Aristotelés szembefordul mesterével, Platónnal).??? Aristotelés eszmevilágában a jó állam alapvetően demokratikus berendezkedésre törekszik: a szabad és alapjában egyenlő individuumok uralmát valósítja meg önmaguk felett, az általuk kibocsátott törvények révén."? A rendezett, jól működő állam egyenesen előfeltétele az egyén boldogulásának, fejlődésének. Az államban élő emberi közösségek nélkül nem létezne nyelv, kultúra, morális értékek. Az állam teremti meg a lehetőséget az individuális képességek (aretai) kibontakoztatasahoz.°”* Ugyanakkor a polgárok közti teljes egyenlőség, amely mindenkinek beleszólást engedett az államügyekbe, képzettségtől és tudástól függetlenül, sokszor igen nehézkessé tette a demokrácia működését."? A. H. M. Jones is kiemeli, hogy az athéni politikát valójában a polgárok tömeges gyűlései határozták meg, ahol bárki, aki képes volt lekötni a nép figyelmét, tanácsokat adott." Ezt figyelembe véve szinte meglepő az athéni állam sikere annyi évszázadon át. Jones szerint ez élő bizonyítéka annak, hogy az átlagember is józanul ítélte meg az igazgatás-kormányzás fontos kérdéseit. David Cohen cenzor-államként definiálja Aristotelés államát, mert éles határok közé szorítja a demokratikus grémiumok működését, ugyanakkor széleskörű hatalmat ad a kezükbe az erkölcsi- és államrend konzerválása érdekében." Az állam feladata az együttélés szabályozása, az érdekek kiegyenlítése. Az állam alapja viszont mindenkor az igazságosság: , De különböznek az 591 Vö. a témához részletesen vö. Dreher: Sophistik, 18—21. Hansen: The Athenian Democracy, 61 szerint a polis egy mindent atfog6 allam, ,,all-embracing state”. Jones: Wie funktionierte, 260 sqq. Vö. Dreher: Sophistik, 94-95 a polgär státuszához és az állammal való viszonyához. 55 Cohen: Law, Violence, 35-37. 5% Jones: Wie funktionierte, 266: ,[...] die athenische Politik tatsächlich durch Massenversammlungen der Biirger bestimmt wurde, in denen jeder beliebige, der die Aufmerksamkeit des Volks zu fesseln vermochte, seine Ratschlage gab.” Cohen: Law, Violence, 35: ,,It emphasizes sharp limitations on the power of popular deliberative bodies together with the entrusting of magistrates with broad disciplinary authority to maintain the civic virtue on which the preservation of constitutional government depends.” 592 59. “© 594 a 597 + 169 +
