Oldal 160 [160]
OCR
4. TERMINOLÓGIA ÉS JOGI TARTALOM felfogásával kapcsolatban az a probléma merül fel, hogy SEG 48,96 szövegében egyetlen utalás sem található ezen modell esetleges alkalmazására. A meris szó lehetséges jelentésárnyalataival kapcsolatban megjegyzendő, hogy a földrajzi értelem természetesen minden kétséget kizáróan diagnosztizálható a papiruszokban is (bár a fennmaradt dokumentumok többsége itt is a római korszakból származik)."" A korábbi forrásokban a meris szó túlnyomó mértékben a , part, portion, share in a mine, contribution, guote" értelemben fordul elő." Démosthenés egyik beszédében például a felperes arra hivatkozik, hogy a bányák bérletében részesedett, és az államnak minden meris fejében még egy talentumot (azaz összesen három talentumot) kellett fizetnie."? A meris jogi-technicus jelentése ezen beszéd kontextusában leginkább a következőképpen definiálható: , az állami ezüstbányák kiaknázásának szerződésileg rögzített részegysége". Az állammal kötött vállalkozási szerződések meghirdetése (árverésre kiírása) esetén az ajánlat többnyire „porciök, reszaränyok” szerint tartalmazta a kontraktálás feltételeit. Az építési szerződések esetén például a nagyobb épületek megépítését is több , részre" bontották. Például a Tegeából származó feliraton a munkaegységeket az erga megjelöléssel illették." Minden ergont egyenként adtak ki vállalkozásba, amelynek során a konkrét szerződési tartalom (szolgáltatási kötelezettség, késedelem, szerződéses bírságok) egy syngrapheban (tanúkkal ellátott okiratban) került összeállításra az , árverési vevő" számára."" IG IP 463 építési ügyben hozott határozatot tartalmaz: építési utasításokat és az építési szerződést a Kr. e. 307-—306. évből Athénból, a hosszú falak (az Athént Peiraieusszal összekötő városfalak) megépítése ügyében. A felirat 117-122. soräban olvashatö bekezdés az , építési adagot" a meris szóval jelöli."? Ugyanebben az értelemben használja a szót SEG 42,145 is: egy közút megépítésének egyes építési szakaszait a meris névvel illeti." Az építési szerződésektől a fuvarozási szerződések világába kalauzol a naukléroi, a hajósok petíciója, amely a Kr. e. 3. századi Egyiptom állami u “7 Jakab: SEG XLVIII 96, 118-119. 548 Faraguna: Intorno, 95-96. 549 Dem. 42,3. 550 V6. a kritikat Thür: Antwort, 163-164. 551 V6, Liddell-Scott toväbbi forräsokkal. 2 Gerhard Thür: Bemerkungen zum altgriechischen Werkvertrag (die Bauvergabeordnung aus Tegea, IG V/2, 6A), in Franco Pastori (ed.): Studi in onore di Arnaldo Biscardi, vol. V., Milano, Istituto Editoriale Cisalpino — La Goliardica, 1984, 475 sqq. 583. Thiir: Bemerkungen, 477-479. * 159 +
