OCR
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK dületlen, árván maradt athéni polgár, akik ráadásul az unokái voltak) vagyonát hűtlenül kezelte."? A gyámolti vagyon károsítását például olyan rafinált módon is megvalósította az alperes, hogy egy kereskedelmi hajót megrakott értékes árukkal, két talentum összértékben, és útnak indította az Adriai-tengeren. A tengeri kereskedelmi út, időpontját és útvonalát illetően, különösen nagy kockázatot jelentett." Diogeitón ugyanis a tengeri hajózási szezonon kívül, a téli viharok beállta után indította el a hajót, ráadásul olyan útvonalon, ahol köztudottan kalózok garázdálkodtak."" Ezek a körülmények a tengeri utak szokásos kockázatát az adott hajóútra vonatkozóan megsokszorozták. A hajó elindulása után Diogeitón azt mondta a két fiú anyjának, hogy a hajó az ő (a gyámoltak) veszélyére teszi meg a kereskedelmi utat. Amikor viszont a hajó a veszélyek ellenére épen, sértetlenül — és megduplázott nyereséggel — visszatért Athén kikötőjébe, Diogeitón nem a gyámoltak vagyonának könyvelésébe, hanem a saját magánvagyona könyvelésébe vezette be a vállalkozást, annak tetemes profitjával együtt."" Kindynos, a "veszély, kockázat" megnevezésére tipikusan használt szakszó itt tényleg a tengeri veszélyre vonatkozik, bár az akribikus összevetés azt mutatja, hogy nem egészen a feliratunkban használt jelentésárnyalatban."" A kindynos szó odavetetten, a gyám és a gyámoltak anyja közötti vitában, azaz egy , Innenverháltnis", egy belső viszony keretében hangzik el. Az anya kérdésére, hogy vajon ki viseli a veszélyes spekulációval járó anyagi kockázatot, Diogeitón, a gyám bizonyos felvilágosítást ad. A párbeszéd a tengeri veszély általánosságban vett anyagi kihatásáról szólt, ezáltal nem a tengeri kölcsönszerződésekben vagy a tengeri fuvarozási szerződésekben szokásos kockázat-allokáció tipikus jogitechnikai jelentését fedi le. A szövegkörnyezetből azt lehet megállapítani, hogy elsősorban a gyám csalárd, hűtlen könyvelése valósította meg a felróható cselekményt. Nyil503 Todd: Lysias, 32,25. A tarsadalmi hattérhez vo. Todd, Lysias, 202 sqq.; a perbeszéd attekintéséhez vö. Blaß: Attische Beredsamkeit, 609. 504 Jakab, Eva: Consensual Contracts at Athens? Antwort auf E. Cohen, in Hans-Albert Rupprecht (Hg.): Symposion 2003. Veröffentlichungen der Gesellschaft für Griechische und Hellenistische Rechtsgeschichte, Wien, ÖAW, 2006, 89-92. >05 Vö. Signe Isager - Mogens Herman Hansen: Aspects of Athenian Society in the Fourth Century B.C., Odense, Odense University Press, 1975, 27, 56-57. 506 Ehhez az interpretacidhoz v6. Jakab: SEG XLVIII 96, 105 sqq. 507 Isager-Hansen: Aspects, 27 alatt tengeri kölcsönt látnak a forrásban: , there is a brief reference to a return loan made for sea trade [...]” Bla: Attische Beredsamkeit, 613 neuträlisan fogalmaz, nem kötelezi le magát egyetlen jogi értelmezés mellett sem. Szerintem a szöveg nem utal a tengeri kölcsönre. s 150 +