Oldal 150 [150]
OCR
4. TERMINOLÓGIA ÉS JOGI TARTALOM Démosthenés a Kallippos elleni beszédében azt akarja bizonyítani, hogy az elhunyt Lykón őt (Kallippost) egyáltalán nem vonta be az üzleteibe, és egyáltalán nem állt vele bizalmas, közeli kapcsolatban."? Többek között arról tudósít, hogy Lykón negyven mina nagyságú pénzkölcsönt folyósított két testvér számára, tengeri kereskedelemre, tengeri kölcsön gyanánt. A tengeri kölcsön a görög jogban a tengeri jog tipikus jogintézménye volt, amely valójában biztosítási karakterrel bírt. A tengeri kölcsön lényege, hogy a hitelező átvállalja a veszélyes tengeri fuvarozás minden kockázatát: ha a kereskedelmi cikkeket szállító hajó vihar vagy más tengeri veszély következtében elsüllyed, vagy kalóztámadás martalékává válik, akkor a tengeri kölcsönt felvevő adós nem köteles visszafizetni a kölcsönösszeget."" Ha viszont épen, sértetlenül eléri a hajó a célkikötőt, akkor a tengeri kölcsönt a kikötött kamatokkal együtt azonnal, a partot érést követően néhány napon belül, vissza kellett fizetni." A hitelezők ugyanis a magas kockázat fejében általában szerződésileg kikötötték, hogy a hajó és az egész rakomány zálogul szolgáljon, a kölcsön dologi biztosítéka legyen. Ez azt jelentette, hogy a rakományból, a kereskedelmi árucikkekből addig semmit sem lehetett értékesíteni, amíg a tengeri kölcsönt vissza nem fizették. De térjünk vissza Lykón és a speciális kindynos esetéhez! A két fivér, akik Lykóntól tengeri kölcsönt vettek fel, végül visszariadtak a tengeri út veszélyeitől, és nem bontottak vitorlát, nem hagyták el a kikötőt. Lykón úgy érezte, hogy csúnyán rászedték, ezért keresetet indított a folyósított pénzösszeg (a tőke) és a szerződésileg kikötött kamatok visszakövetelésére; de még a bíróság előtt sem kívánta igénybe venni Kallippos segítségét. A kindynos szó jelentése ebben a szövegkörnyezetben általános, nem szorosan jogi-technikus jelentésárnyalat: pusztán a tervezett (de nem kivitelezett) tengeri út általánosságban ismert veszélyeire, az utazással járó kockázatokra céloz. A technikus értelemben vett , tengeri veszély", amely a tengeri kölcsönökben a kockázat-allokáció tipikus tárgya, nem magyarazhat6 bele ebbe a tuddsitasba.°” Lysias Diogeitón elleni beszéde egy gyámsági jogvitát érint: a per egy gyám ellen folyik, akit a felperes azzal vádol, hogy két gyámoltja (két ser499 Dem. 52,20. 500 Vö. Jakab Eva: Horrea, stiretés et commerce maritime dans les archives des Sulpicii, in Jan Hallebeek et al. (eds.): Inter cives necnon peregrinos. Essays in honour of Boudewijn Sirks, Goettingen, V&R Unipress, 2014, 338-339. 501 Vö. Jakab: Horrea, 341-345; Jakab Eva: Loans and Securities: Tracing Maritime Trade in the Archive of the Sulpicii, in Peter Candy — Emilia Mataix-Fernändiz (eds.): Roman Law and Maritime Commerce, Edinburgh, Edinburgh University Press 2021. 50 Nem helytalléan sorolta be Stroud: The Grain Tax Law, 49. s 149 "
