OCR
A POLIS FILOZÓFIÁJA a vezetők a generációkon át örökölt vagyonukból dőzsölnek, mindenféle munkát elutasítva. Az oligarchák közti viszálykodás oda vezet, hogy közülük egyesek (általában az elszegényedettek) a szegényekkel szövetkeznek a többi hatalmának a megdöntésére. Felheccelik és uralomra juttatják a tömegeket, mert demokrácia akkor keletkezik, , ha a szegények — magukhoz ragadva a győzelmet - ellenfeleiket részben megölik, részben száműzik, vr a többieket pedig az alkotmányos jogokban és a vezető állásokban az egyenlőség alapján részesítik, s ha az állam vezető állásainak a betöltése általában sorsolás útján történik"."? Ez bizony kemény kritika korának athéni demokráciájáról. A forradalom radikális demokráciába torkollik, ahol a , nép barátai" a hangadók. Egyenlőség, testvériség a jelszó, és a gazdagok kifosztása a cél. Platón találóan emeli ki, hogy a demokrácia többnyire valamilyen felforgató jellegű tásadalmi-politikai változás eredménye: vagy polgárháború, vagy külső hatalmak beavatkozása segít a fennálló alkotmányos rend megdöntésében és a tömeg uralmának kiépítésében (hasonló átalakulásokra a 20-21. századi történelem is számos példával szolgál). A demokráciában sokat hangoztatott érték a szabadság: ,a polgárok mind szabadok, s az állam csak úgy duzzad a szabadságtól és a szabad beszédtől, s mindenkinek megvan a joga arra, hogy azt tegyen, amit akar". Az emberek sokszínűek, és az alkotmány is , mindenféle szokással telepötytyögetve"; senkit sem lehet kényszeríteni semmire, még a vezető állások betöltésére sem. , S aztán milyen kedélyes némely törvényszéki ítélettel elmarasztalt ember könnyelműsége! Vagy nem figyelted még meg, hogy olyan ember, akit halálra vagy számkivetésre ítéltek, ebben az államban minden további nélkül a helyén marad, sőt a nyilvánosság előtt szerepel? S aztán, mintha senki sem figyelne rá, és senki sem látná, úgy járkál fel-alá, mint egy hős." Platón a túlhajtott liberalizmust szinte parodizälja. A demokrácia radikális formájában a szabadságból szabadosság lesz, semmilyen törvényt, kötelezettséget nem vesznek komolyan, a végletekig fokozzák az egyén és a tömeg szabadságjogait, ami zabolátlansághoz vezet.??? 38 © Plat. rep. 557a. Plat. rep. 557b. Ezen felháborító és jogellenes szabadosság megértéséhez gondoljunk vissza Drakón törvényeire: a halálbüntetésre vagy száműzetésre ítéltnek azonnal el kellett volna hagynia Athént, különben bárki szabadon megölhette volna. Plat. rep. 558a. A demokráca kritikáját Sókratés szavaival jeleníti meg Plat. rep. 562e—563a alatt; vö. Németh György: Politai. Studies in Greek Social History and Epigraphy, Debrecen, University of Debrecen, 2005, 17-18. 39 3 39 e s 122 "