OCR
Negyedik fejezet A POLIS FILOZOFIAJA ——— 93 1. PLATON — IDEA, POLITIKA ÉS REALITÁS Platón munkássága óriási befolyással bírt Európa politikai és jogi kultúrájára az ókortól napjainkig; elég itt utalni Aristotelés, Spinoza vagy Kant műveire. Alfred Whitehead szerint az európai filozófia története tulajdonkeppen Platönhoz irt läbjegyzetekböl äll.°” Az államelmélet szempontjából Platón fő műve híres társadalomutópiája, amellyel Athén és az egész görög világ politikai intézményrendszerét kívánta megreformálni. Ennek összegzése Az állam (Politeia) című munkája. A sors fintora, hogy környezete, a korabeli Athén politikusai és bölcselői értetlenül és ellenségesen fogadták tanait. Koncepciója nem talált követőkre korában, de utópikus elméletének számos eleme mégis nagy hatást gyakorolt Európa ókori, középkori és újkori gondolkodására. Platön (Kr. e. 427-347) Sokratés tanitvanya volt, aki mesterének objektív idealizmusát szélsőségesen utópista irányba fejlesztette tovább. Munkásságára jellemző, hogy eltér a filozófia hagyományos kérdésfeltevéseitől, és egyéni irányokat követ. Platón előkelő, arisztokrata athéni családból származott, és ennek megfelelően kiváló nevelésben részesült. Ifjúságát, férfivá érését viszont a kegyetlen peloponnésosi háború éveiben élte meg, amikor személyesen is megtapasztalta az alkotmányos válság súlyos következményeit.*° Késébb mélyen tisztelt mestere, Sókratés halála vetett árnyékot életére. Sókratés pere után a politikai légkör annyira feszültté vált, hogy maga Platón is — retorzióktól tartva — önkéntes száműzetésbe vonult néhány évre Megarába. A közhatalom működését nem pusztán hazájában, hanem más polisokban is tanulmányozta utazásai során; többek között Egyiptomban, Dél-Itáliában 355 Alfred North Whitehead: Process and Reality. An Essay on Cosmology, New York, Macmillan, 1929, 63. 356 Demandt: Der Idealstaat, 75—76. s 110 +