OCR
DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG Lysias beszédének fordulatai arra utalnak, hogy az ősi törvényszöveg mellett a bíróság — hasonló esetekben — további tényállási elemekre is tekintettel volt a büntethetőséget kizáró ok megállapításánál. Vannak objektív tények, amelyek valószínűsítik a törvényhozó által védelemre érdemesítő minősítő körülményeket. Erre vonatkozóan Euphilétos a következőket hangsúlyozta: Eratosthenés, az áldozat, Euphilétos házán belül tartózkodott, a feleség szobájában; annak ágyában találtak rá; ezt tanúk is alátámasztották. Ezt követően a csábító beismerte tettét, majd Euphilétos azonnal leütötte. Jogilag releváns elem tehát a közvetlen tettenérés, a sértett házán belüli tartózkodás (házi béke megsértése),?" az elkövető beismerése, az önhatalmú ölési cselekmény közvetlensége, erős felindulásból való elkövetése és a tanúk jelenléte. Lysias védőbeszédének egyes állításait a visszájáról szemlélve némi bizonyossággal rekonstruálható a vádlók feltehető érvelése is. A meggyilkolt Eratosthenés rokonai, a vádlók, azt hangsúlyozták, hogy Euphilétos nem a házában találta meg, hanem az utcáról hurcolta be erőszakkal a házába Eratosthenést, aki ezt követően menedéket keresett a házi isteneknél. Eratosthenés nem beismerte, hanem tagadta a házasságtörést; a felbőszült Euphilétos békítésére még váltságösszeget is felajánlott, hogy szorult helyzetéből szabaduljon. Ha kritikusan, Lysias állításait óvatosan felülvizsgálva, a perbeli szereposztásból szükségszerűen létrejövő túlzásokat mérlegelve olvassuk a beszédet, az is elképzelhető, hogy Eratosthenés előre kitervelt cselszövés áldozata lett. Esetleg hamis írással hívták találkára Euphilétos házába, vagy esetleg abban a hiszemben volt, hogy hetérához (prostituálthoz) megy, azaz csapdába csalták. Esetleg Euphilétos az utcán támadta meg, majd erőszakkal a házába cipelte, hogy a házasságtörés látszatát keltve büntetlenül megölhesse. Erre utalhat, hogy az a törvény, amelyre Lysias (a megvádolt Euphilétos nevében) hivatkozik, az archaikus korból származik, és a korabeli Athénban már nemigen alkalmazhatták. A Kr. e. 4. századi Athénban már inkább az volt a szokásos eljárás, hogy a házasságtörőtől megváltást követeltek: mai fogalmaink szerint guasi sérelemdíjat kényszerítettek ki tőle, amint ezt Apollodóros egyik beszéde is tanúsítja." Hol az igazság? Mi történhetett valójában? Lysias világos és meggyőző előadása ellenére homályban maradnak fontos tényállási elemek. Euphilétos 290 A lakóház szakrális védelem alatt is áll; a jogellenes behatoló a házi isteneket is megsérti tettével. [Dem.] 59,67 sgg. Ebben az értelemben érvel Todd: Lysias, 14 is. 291 + 90 +