Oldal 89 [89]
OCR
DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG tartott ágyas" görög megnevezése a pallaké.""? Ez tartós nemi viszonyban élő élettársat jelent, aki mintegy , második, alárendelt" feleségnek számított az utódnemzés szempontjából: a vele nemzett utódok a férfi törvényes lemenőinek számítottak, a pallaké státuszától függetlenül. A pallaké státusza szerint lehetett szabadon született vagy felszabadított rabszolga (esetleg akár rabszolga is), hiszen a feleség társadalmi-jogi státusza sohasem illette meg, egyedül a törvényes utódok világra hozása tekintetében járt neki a guasi-feleség státusza. Archaikus törvényről van szó, amelyet az athéniak soha nem helyeztek , hatályon kívül" — bár Lysias korában a pallaké már pusztán concubinát, tartós nemi viszonyban élő ágyast jelenthetett. A nőrokon elcsábítása, a házasságon kívüli nemi közösülés az ókori görög-hellenisztikus értékrend felfogása szerint erkölcsileg mélyen kompromittálja a nőt, és rajta keresztül a férjet is veszélyezteti, támadja az érintett család társadalmi megbecsülését." A házasságtörés a családi béke, a család , szentsége" elleni támadás, a család mint a társadalom alapvető egysége elleni merénylet. Megfigyelhető, hogy az archaikus törvények minden ókori társadalomban büntetlenséget biztosítanak a csábítót megölő férjnek vagy apának.?? A csábítás, a házasségtörő kapcsolat veszélyeztette az utódok vér szerinti leszármazását, ami az oikos vérvonala, a törvényes öröklés rendje és a családi sacra szempontjából is központi jelentőségű volt. A házasságon kívüli kapcsolatban nemzett nothoi (fattyúk) nem örökölhettek ebben a korban." Kommentálnunk kell még Lysias beszédének azt a fordulatát, amelyben a rajtakapott Eratosthenés állítólag pénzbeli megváltást kínál a felbőszült férjnek. Köztudott, hogy a sértettel való kiegyezés révén és a sértett megbocsátása esetén az elkövető el tudta kerülni a magánüldözésen alapuló büntetést. Ugyanakkor csupán a bűncselekmény sértettje (halála esetén 279 Sealey: Women and Law, 31; a témához vö. a hazai irodalomból Vilmos: „Gyilkos...”, 96-97. 280 Wolff: Die Grundlagen, 642. A társadalmi értékítéletben süllyed az illető család megbecsülése, gazdaságilag pedig bizonytalanná válik az örökösök törvényes leszármazásának ténye; lásd Cohen: Law, Violence, 148 és 161; Scafuro: The Forensic Stage, 216 sqq. Már a Kr. e. 2. évezredben Hammurabi törvényei megengedik a házasságtörésen rajtakapott feleség és csábítója megölését. A jogösszehasonlító aspektushoz lásd Molnár Imre: Egyes büntetőjogi törvényi tényállások az ókori Rómában és hatályos jogunkban, Acta Juridica et Politica, Szeged, 2002, 301; Cohen: The Prosecution, 98-99. Vô. Ugo Enrico Paoli: Altri studi di diritto Greco e Romano, Milano, Istituto editoriale cisalpinaLa goliardica, 1966, 265-267. Dem. 43,51; Is. 6,47. Vö. Eva Cantarella: Moicheia. Reconsidering a problem, in Michael Gagarin (Hg.): Symposion 1990. Vorträge zur griechischen und hellenistischen Rechtsgeschichte, Köln, Böhlau Verlag, 1991, 292 sqq. D ® 282 28: a 284 + 88 +
