Page 86 [86]
OCR
3. EMBERÖLÉS — FORENSZIKUS KONTEXTUSBAN A védőbeszédben Euphilétos ügyesen palástolta, hogy a rabszolganő tulajdonképpen nem lett kiadva kínvallatásra, azaz semmilyen vallomást sem tett az eljárás folyamán. A csábításról való tudomását a vádlott , másodkézből", a (valós vagy koholt) korábbi események elmesélésével igyekezett valószínűsíteni a bírák előtt. Ügyes fogás a , korbács és a kínzás" emlegetése, bár a vallomástétel nem a peres eljárás keretében, nem hivatalos vallatás során, hanem a vádlott és a rabszolganő közti magánjellegű kikérdezés során történt." Valószínűleg nem véletlenül hangzottak el a beszédében a rabszolganővel szemben használt súlyos fenyegetések: Euphilétos némi csúsztatással azt a benyomást akarta kelteni az esküdtekben, mintha a rabszolgát kínvallatás alá vetette volna (hisz a rabszolga vallomását csak ebben az esetben lehetett bizonyítékként értékelni)."" Ugyanakkor elegánsan elhallgatta, hogy a kínvallatásra nem került sor, és óvatosan palástolta azt az igazán furcsa körülményt, hogy a perben sem támaszkodott a rabszolganő vallomására. Sem ő nem ajánlotta fel rabnőjét kínvallatásos tanúvallomásra, sem az ellenfélnek nem volt hajlandó kiadni őt (amit a vád feltehetően koronatanúként követelt). Sőt, még külön hangsúlyozza, hogy szigorú titoktartást kért a rabnőtől, azaz harmadik személyek nem is értesülhettek a köztük elhangzottakról. Az élénk színekkel megrajzolt, szuggesztív előadás igyekezett elfeledtetni a bírákkal, hogy az egész tényállás egyes-egyedül a vádlott állítására támaszkodik. Egyetlen tanú sincs arra, hogy a feleség és Eratosthenés házasságtörő viszonyt folytattak volna. A tanúk a beszédben csak a történet végkifejletét, magának az emberölési cselekménynek a lefolyását támasztották alá. Ez a vádlott előadásában így hangzott: estefelé ért haza a földekről, majd barátjával, Sóstratosszal saját házában, kettesben vacsorázott. Ezután Sóstratos távozott, Euphilétos pedig aludni ment. Éjszaka a szolgáló felköltötte, mert Eratosthenés, a csábító titokban belopózott a házba. Erre a vádlott felkelt, tanúkért szaladt aszomszédságba, majd a tanúkkal visszatérve, azok jelenlétében megölte a bejárathoz közel fekvő szobában fellelt Eratosthenést. Állítása szerint az áldozatot feleségével kettesben tetten érték házasságtörésen, az ágyban fekve. A tettenérés tényét Euphilétos így adta elő: 269 A peres eljárás ezen szakaszához vö. mindenekelött Thür: Beweisführung, 43. 270 "Thür: Beweisführung, 45 egyenesen , látszatbizonyításról" (, Scheinbeweis") beszél az eset kapcsán. + 85 +
