OCR
DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG alkalmazása (személy vagy dolog elleni erőszak), és a tolvaj halálát eredményező tettnek a jogellenes cselekmény, a lopás sértettje általi végrehajtása (harmadik személyek részéről való elhárító cselekmény esetén nem volt jogos az ölés). Démosthenés egy másik beszéde tanúsítja, hogy az éjjeli tolvaj megölését szintén megengedte az athéni jogrend.?" Az éjjel a sértett házába behatoló tolvaj megölése eszerint akkor is jogos volt, ha a tolvaj nem támadt erőszakkal (fegyverrel) a védekezőre. Az éjjeli vagy támadó tolvaj megölésének jogrend általi megengedése sokszor még államközi szerződésekben is szabályozásra került. Így példáula Kr. e. 303-300. körül két peloponnésosi kisváros, Stymphalos és Démétrias-Sykion között kötött jogsegélyegyezmény is szabályozza ezt a tényalläst:”°° A 111—124. sor szerint nem büntethető az, aki az éjjel a házba behatoló tolvajt megöli. Hasonlóan nem büntethető a nappal fegyveresen fellépő tolvaj (rabló) megölése. Ennek jogpolitikai oka nyilvánvalóan a rablás tényállási elemét képező személy elleni erőszak nagyfokú társadalomra veszélyességében kereshet6.”! À jogsegélyegyezmény kontextusäban az egyik szerződő polis polgára által a másik szerződő polis polgára sérelmére elkövetett lopás vagy rablás szankcionálásáról, illetve az archaikus kortól a görög jogi kultúrában a fenti források tanúsága szerint is elterjedt, általánosan elfogadott, a tulajdon védelme során gyakorolt védelmi cselekmény esetlegesen emberölésbe torkolló eredményének büntetlenségét rögzítő államközi normáról van szó. De térjünk vissza Athénba! A Delphinon bírósága a Kr. e. 5. században valószínűleg az ephetesek élethosszig megválasztott ötvenegy tagú testületéből állt.?? Az ephetések az emberölési bíróságok fent tárgyalt eljárási rendje szerint tárgyalták az ügyeket.??A viszonylag nagy létszámú bírói testület a felek meghallgatása és a bizonyítási eszközök felmutatása után az urnákhoz járult, és titkosan szavazott a bűnösségről.?"" 248 MacDowell: The Athenian Homicide Law, 76. 249 Dem. 24,113. 250 IG V 2, 357. A felirat vonatkozó sorainak részletes elemzését adja Thiir-Taeuber: Prozessrechtliche, 172 és 180-181. Todd: Lysias, 13 némi kétséggel csatlakozik ehhez a nézethez. Később, a Kr. e. 4. századtól már e bíróság tagjait is sorsolás útján jelölték ki; vö. Gerhard Thür: Athén bírósági szervezete a Kr.e. 4. században, Acta Juridica et Politica, Tom. LXV., Szeged, 2004, 375; Todd: Lysias, 13 Vö. a témához az előző címben foglaltakat. 254 Thür: Athén bírósági szervezete, 384—385. S 25 a 25: S 25: a + 78 ¢