Oldal 64 [64]
OCR
2. AZ EMBERÖLÉS TÖRVÉNYSZÉKEI márpedig minden köz- és magánjogi esetben a bíróság döntött." Solönt politikai ellenfelei egyenesen azzal gyanúsították, hogy a törvényeit szándékosan fogalmazta meg úgy, hogy homályosak, interpretációra szorulók legyenek, hogy ezáltal , a népé legyen a döntő szó" Hamarosan ki is tért az elől, hogy törvényeit állandóan személyesen magyarázza — inkább Egyiptomba utazott.!° Aristotelés szerint az esküdtszékek létrehozása fontos eleme volt a solóni politikának. 2. AZ EMBERÖLÉS TÖRVÉNYSZÉKEI Athén bírósági szervezete igen összetett képet mutat; a sokszínű intézményi szerkezet egyik sajátos jellemzője, hogy az élet elleni bűncselekmények speciális bíróságok elé tartoztak. Az emberölési ügyeket tárgyaló bíróságokat nagy társadalmi tekintély övezte — bár a források arra engednek következtetni, hogy évente átlagban viszonylag kevés ügyet tárgyaltak." A halált okozó cselekményeknek öt különböző fajtáját különböztették meg, és mindegyik más-más bíróság elé tartozott. A bíróságokat a tárgyalási helyszínükről nevezték el: egyik az Arés dombján (Areios pagos) ülésezett, a másik a Palladionnál, a harmadik a Delphinionnál, a negyedik a Prytaneionnál, az ötödik pedig a Phreattónál (Phreatosnál) tartotta tárgyalásait." Az emberölési bíróságok összetétele, eljárási szabályai és ennek következtében az érvelési mód ezen bírói fórumok előtt gyökeresen különbözött a később kialakuló és a perbeszédekben megörökített magánjogi ügyeket tárgyaló, szokatlanul nagy létszámú esküdtszékek eljárási szabályaitól és tárgyalási kultúrájától. Az emberölési bíróságok nem pusztán befejezett ölési cselekményeket tárgyaltak, hanem más élet elleni jogellenes cselekmények is az illetékességük alá tartoztak (például súlyos testi sértés, mérgezés, gyújtogatás)."" Az emberölési cselekmények intézményesült szeparációja az igazságszolgáltatás szervezetén belül ezen cselekmények társadalomra való fokozott veszélyességével és a szakrális szférát is súlyosan sértő jellegével magya166 Arist. Ath. pol. 9,2. 167 Arist. Ath. pol. 11,1. 168 Raphael Sealey: Athenian Courts for Homicide, Classical Philology, vol. 78, 1983, 275 sqq. ‘6° Ugyan Démosthenés koraban a bulé mar nem az Areios pagoson, hanem a Stoa Basileiosban ülésezett, a bíróság elnevezése mégsem változott. 7 Boegehold: The Lawcourts, 43. = + 63 +
