Page 59 [59]
OCR
DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG becsületbeli ügye volt, az ő joguk, sőt erkölcsi kötelezettségük volt a boszszú. Az archaikus korban a tettest önhatalommal akár meg is ölhették — aki ez elől csak aszáműzetésbe meneküléssel tudta magát védeni. A történeti korszakban azonban egyre inkább uralkodóvá vált, hogy az elkövető (illetve családja) az üldözésre jogosult rokonoknak megváltást, vérdíjat ajánlott fel. Ennek célja a sértettek kiengesztelése és a társadalmi béke helyreállítása volt. Ha az érintett családok megegyezése, majd a vérdíj megfizetése folytán megszűnt a vérbosszúhoz való jog, az elkövető Athénban maradhatott, és a személye vagy vagyona ellen ezek után tilos volt fellépni. A tiltott önhatalmi aktusokat büntette a törvény." Emberüölés esetén tehát Solón törvényei is az ún. , negatív büntetőjogi szabályozás" talaján maradtak: a szankció a jogi védelem megvonásában (azaz a tettes kiszolgáltatásában az önhatalmú jogérvényesítés, a vérboszszú számára) és az istenek bosszújával való fenyegetésben állt." Az állami szervek nem vettek részt a szankcionálásban, a büntetés végrehajtásában. A jogrend ugyanakkor egyre inkább szigorította a magánbosszú érvényesítésének határait, azaz egyre inkább törvényi korlátok közé szorította a tettes üldözését és büntetését. Például, ha a rokonok a polis határain belül elfogták a tettest, szabadon megölhették — de a törvény tiltotta a holttest meggyalázását."" A vérdíj megfizetésével viszont a tettes megváltotta az aidesist, a megbocsátáshoz való jogát. Ha a tettes az emberölés elkövetése után azonnal száműzetésbe menekült — azaz elmenekült a peres eljárás elől -, azt Solón törvényei úgy értékelték, hogy beismerte bűnösségét. Ebben az esetben a bosszúra jogosított rokonok önhatalmúlag lefoglalhatták az egész vagyonát és közeli rokonai közül három személyt túszul ejthettek. Ezekkel a cselekményekkel próbálták kikényszeríteni a törvényes eljárást; azaz azt, hogy a rokonok vagy fizessék meg a vérdíjat, vagy adják ki a tettest." Plutarchos Solón törvényhozói tevékenységét bemutatva kiemeli: ,,Mindenekelőtt Drakón törvényeit érvénytelenítette szigorúságuk és a kiszabott büntetések súlyossága miatt; csak a gyilkosságért járó halálbüntetést hagyta meg.”!* Az emberölés miatti peres eljárások lefolytatásával kapcsolatban 45 Csak a Kr. e. 4. században vezethették be az állami szervek bekapcsolódását a büntetés-végrehajtásba: halálbüntetés, vagyonelkobzás, szabadságvesztés végrehajtására. 146 Lex. ap. Dem. 23,44 és 23,37. 147 Ruschenbusch: Solon, 20. 148 Lex. ap. Dem. 23,28; vö. Ruschenbusch: Solon, 45-48. 19 Lex. ap. Dem. 23,82; vö. Ruschenbusch: Solon, 20-21. 150 Plut. Solón 17; itt és akövetkezőkben Máthé Elek fordítása. Plutarchos szerint Drakón törvényei kis súlyú bűncselekmények, pl. lopás esetén is halálbüntetést írtak elő. Ezért az athéniak között + 58 +
