Oldal 58 [58]
OCR
Második fejezet DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG ——— 93 Drakón a Kr. e. 7. század utolsó évtizedeiben terjesztette a népgyűlés elé átfogó törvényjavaslatát. Mintegy százharminc évvel később, több súlyos politikai válság után, újfent szükségessé vált a törvények rögzítése — elsősorban az athéni állam, a politikai berendezkedés stabilizálása érdekében. A törvények felülvizsgálata, az államberendezkedés reformja Solón nevéhez fűződik. Solón Kr. e. 640 körül," egy előkelő athéni család sarjaként látta meg a napvilágot, anyja révén talán magával Peisistratossal is rokonságban állt. Művelt és sikeres államférfi, kiváló diplomata, aki nemcsak törvényhozóként, de költőként is maradandót alkotott. Társadalmi reformjai a lakosság széles rétegeinek kilátástalan eladósódását enyhítették. A politikai berendezkedést megváltoztató javaslatai révén átrendeződött Athén hatalmi struktúrája: egy timokratikus, vagyoni cenzuson alapuló államforma került bevezetésre, amely a démost erősítette az arisztokráciával szemben. Kr. e. 594-ben terjesztette elő kodifikációs javaslatát, amely a magánszemélyek elleni bűncselekmények és az állam elleni bűncselekmények mellett a polgárok egymás közti magánjogi jogviszonyainak olyan lényeges területeit is érintették, mint a családjog, a szomszédjogok, a gazdaság jogi szabályozása és a perjog. Jelen tanulmányban e gazdag tárházból pusztán az emberölésre vonatkozó normák és egyes perjogi szabályok kerülnek tárgyalásra. 1. SOLÓN ÉS A TÖRVÉNY Az ókori források arról tudósítanak, hogy Solón az emberölés szankcionálása terén semmit sem változtatott Drakón törvényein, azokat szó szerint megtartotta." A tettes üldözése továbbra is a sértett rokonainak 43 Mischa Meier: Solon, in Hubert Cancik — Helmuth Schneider (Hg.): Der Neue Pauly. Enzyklopädie der Antike, Stuttgart-Weimar, J. B. Metzler Verlag, 2001, 705. 44 Plut. Solön 17,1; Arist. Ath. pol. 7,1. + 57 +
