OCR
6. DRAKÓN TÖRVÉNYEI tében az meghal, cselekménye nem bünthet6 (34-36. sor).!*° A 37-38. sor az erőszakkal foglaló, azaz a tilos önhatalmat gyakorló (például az adós vagyontárgyait jogellenesen zálogoló hitelező) jogellenes cselekménye ellen védekező sértettnek biztosítja a büntetlenséget, ha a védekező cselekmény révén az erőszakkal zálogoló életét veszti." Az athéni polgárok számára jól ismert, évszázadokig hatályban maradó drakóni törvényt Platón (Kr. e. cca 427 — Kr. e. 347) is megemlíti Törvények (Nomoi) című munkájában. Köztudott, hogy Platón az általa alapítani szándékozott ideális állam, Magnésia törvényeinek gondos összeválogatása során kora városállamainak legismertebb, legtekintélyesebb jogrendszereit ötvözte egy új jogrendbe. Nem véletlen, hogy egy athéni, egy spártai és egy krétai tudós állítja össze séta közben elmélkedve a , legjobb" jogrendszert.'?” Összefoglalóan meg egyszer hangsülyozhatjuk, hogy Drakón törvényei előtt az emberölési ügyekben a magánbosszú, a vérbosszú játszotta a központi szerepet: az áldozat rokonai üldözhették, akár meg is ölhették a tettest. A társadalom és jog fejlettségének archaikus periódusában minden ókori népnél a vérbosszú intézménye érvényesült." Athén történeti, írásos forrásokkal dokumentált korszakában a vérbosszú mint az önhatalom formája már államilag ellenőrzött keretek között valósult meg. Az emberölési ügyek korábban érvényesülő szokásjogi normarendszere szinte teljesen eltűnt Drakón emberölési törvényének hatályba lépését követően. Drakón célja az volt, hogy az emberölési ügyekben mindenképpen peres eljárást folytassanak le: hogy mind a tettes üldözése, mind a vele való kiegyezés bírósági közreműködéssel, a bűnösséget megállapító ítélet következményeként valósulhasson meg."? Drakón el tudta érni, hogy az emberölési ügyek kivétel nélkül az állam által ellenőrzött formában, peres eljárás keretében kerüljenek lezárásra — 185 Vö. Jakab Éva: Éjjel, fegyverrel...: Önvédelem, jogos védelem történeti megközelítésben, in Homoki-Nagy Mária et al. (szerk.): Ünnepi kötet Nagy Ferenc egyetemi tanár 70. születesnapjára, Szeged, k. n., 2018, 485 sgg.; Gagarin: Drakon, 62—64; Eva Cantarella: Studi sullomicidio in diritto greco e romano, Milano, Giuffrè, 1976, 84 sqq. 186 Koerner: Inschriftliche, 41; Stroud: Drakon’s Law, 57; Gagarin: Drakon, 63; David Cohen: Theft in Athenian Law, Miinchen, C. H. Beck Verlag, 1983, 86-91. Jakab Eva: Freiheit und Sicherheit in Platons Nomoi, in Krisztina Karsai, Ferenc Nagy, Zsolt. Szomora (Hg.): Freihet - Sicherheit - (Straf)Recht, Osnabrück, V&R, 2011, 127 sqq. Vö. peldäul Adele Scafuro: The Forensic Stage. Settling Disputes in Graeco-Roman New Comedy, Cambridge, Cambridge University Press, 1997, 117-152. Mäs velemenyt kepvisel Vilmos: „Gyilkos...”, 83-84. 199 Vö. Phillips: Avengers, 52 és 61. 137 138 + 55 +