Oldal 55 [55]
OCR
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM Ha az alperes leteszi a számára előírt esküt, felmentik; ha viszont viszszautasítja az eskü letételét, marasztalni fogják. A , Vének" vagy a királyok abban vetélkednek, hogy ki tudja a legjobb, a ,,legegyenesebb” eskiit megfogalmazni. Az eskü tulajdonképpen , feltételes ítéletnek" (, bedingtes Urteil") tekinthető: az alperes reakciójától függően eredményez marasztaläst vagy felmentest.!?? Még Athén későbbi, klasszikus korában is fontos alkotóeleme az eskü az emberölés miatt indított peres eljárásnak. Akkoriban mindkét felet (a felperest és az alperest is) esküre kötelezték: az így elrendelt diomosia az egyik legszörnyűbb eskünek számított az akkori vallási felfogás szerint. A peres eljárásban a basileus rótta ki az esküket az előkészítő eljárás (az osztott per első szakasza) folyamán a felekre (prodikasiai). A basileus a felperes keresete alapján fogalmazta meg az esküt, amelyben vagy a ,,saját kezével" ölés, vagy a , közvetett" ölés formuláját használta; az alperes kifogásként bevethette, hogy jogszabály engedélye alapján járt el, azaz büntethetőséget kizáró ok forog fenn esetében (például az éjjeli tolvaj vagy a házasságtörő megölése esetén). A peres felek előzetes eljárásban tett, eskü alatt vallott nyilatkozata alapján döntötte el a basileus, hogy melyik bírósághoz irányítsa a per lefolytatását." Végül érdemes még egyszer megemlíteni, hogy Drakón törvényét nem egy Kr. e. 7. századi vagy 6. század elejéről származó forrásemlékből, hanem egy kétszáz évvel fiatalabb feliratból ismerjük. Fent már említettem, hogy a régészek Athénban megtaláltak egy kőbe vésett feliratot, amelyet a Kr. e. 409—408. évben foglaltak írásba. A sorok ugyan nagyon rosszul olvashatók, de a kutatók megfejtették, hogy Drakón emberölést szabályozó törvényét örökíti meg a stélé, amelyet a tanács (bulé) kifejezett határozatára véstek újra kőbe (IG I? 104). Ez a felirat idézi a közvetett és a közvetlen ölést szankcionáló normát, de a jogos védelem tényállását is szabályozza. Így például, ha valaki a jogellenesen támadót, aki a vagyona vagy személye ellen tör, közvetlenül visszaveri, és a védekező cselekmény következVortráge zur griechischen und hellenistischen Rechtsgeschichte, Köln, Böhlau Verlag, 2001, 13. Jö ättekintest ad a vonatkoz6 szakirodalomröl Thür: Prozesseide, 161-163. 132 "Thür: Prozesseide, 162. 133 A Drakön törvenyeben szabälyozott eljärässal vonhatö pärhuzam egyertelmü. Az összevetes lehetőségét tovább erősíti egy perbeszéd, Antiphón beszéde a kórusbeli fiúról, amely a Kr. e. 419—418-as évben zajlott. 184 Vö. Koerner: Inschriftliche, 27-41. + 54 +
