Page 45 [45]
OCR
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM 10 10 Ss A Phrearrioi Diognetos jegyezte | Dioklés archönsäga alatt | A tanäcs es a nep hatärozatot hozott, az Akamantis prytaneiäja alatt, Diognetos jegyezte, Euthydikos elnökölt, (X)e(no)phanes(?) tette a javaslatot: (5) Drakön emberölesre vonatkoz6 törvenyet irjäk fel az anagrapheusok, átvéve a törvényt a basileustól, a tanács jegyzőivel együtt, egy kőoszlopra, és állítsák fel a Stoa Basileia előtt. A pólétések adják ki a munkát a törvény szerint, a költséget a hellénotamisok utalják ki. (10) Első tábla. És ha valaki szándék nélkül ölt, menjen száműzetésbe. A basileusok vizsgálják meg, hogy bűnös-e gyilkosságban, kezével ölve vagy felbújtással, az ephetések pedig ítélkezzenek. A tettes kiegyezést köthet, ha él az atya vagy a fivér vagy a fiak, mindegyikükkel, vagy pedig az ellenkező fél győz a perben. Ha ezek közül egyik sem (15) él már, és az emberölés szándéktalan volt, és az ötvenegy ephetés meg is állapítja a szándéktalanságot, a tettes hazatérését megengedheti a phratria tíz tagja, ha akarja. Ezeket az ötvenegyek választják ki, előkelőségük szerint. azok is, akik korábban (20) követtek el emberölést, ennek a törvénynek a hatálya alá essenek. Vádat emelni az agoran az emberdlés tettese ellen mindenki jogosult a másodfokú rokonságon belül; részt vehetnek a bevádolásban az unokatestvérek, az unokatestvérek fiai, a vők, az apósok és a phratria tagjai [...] emberölés tettese [...] az ötvenegyek (25) [...] ha pedig valaki egy gyilkost megöl vagy oka lesz halálának, aki távol tartja magát az agorától, a versenyjátékoktól és az amphiktyóniai szentélyektől, ugyanolyan megítélés alá esik, mint aki egy athéni polgárt ölt meg. Az ítéletet az ephetések mondják ki. A gyilkosokat meg lehet ölni vagy el lehet fogni saját földjükön, de nem lehet bántalmazni, se pénzbírágot behajtani rajtuk, különben az elkövető a kár kétszeresével bűnhődik [...19 A felirat ma az athéni Epigráfiai Múzeumban található. Felülete erősen kopott, a szöveg töredékes; vö. Stroud: Drakon’s Law, 19-30; Reinhard Koerner: Inschriftliche Gesetzestexte der friihen griechieschen Polis (Akten der Gesellschaft fiir griechische und hellenistische Rechtsgeschichte, Band 9), Köln, Böhlau Verlag, 1993, 27-41; Gagarin: Writing, 93-94; Ruschenbusch: Solon, 30-31. Sarkady János fordítása. In Németh György (szerk.): Görög-római szöveggyűjtemény, Budapest, Osiris, 2011, 63—64. + 44 »
