Seite 36 [36]
OCR
4. TÖRVÉNYKEZÉS DRAKÓN ELŐTT — A HÉROSOK VILÁGA A pajzsjelenetet a Meneláos által javasolt vitadöntő esküvel összevetve abból kell kiindulnunk, hogy Homéros mindkét esetben korának bevett eljárási szabályai alapján tudósít a részletekről. Ha ezt a premisszát elfogadjuk, ebből az következik, hogy a histór és a dikazein szavak a peres eljárás azonos döntéshozatali mechanizmusához kapcsolódnak az Ilias különböző énekeiben. A , leghelyesebb" vagy „legegyenesebb’” ítélet tehát nem dönti el közvetlenül a jogvitát, nem épít klasszikus értelemben vett bizonyítási eljárásra, hanem , Beweisurteil" gyanánt látja el szerepét az igazságszolgáltatásban. Meneláos esetében Homéros kifejezetten idézi a tisztító eskü szövegét. Joggal feltételezhető, hogy a vérdíjvitában is a találó, az adott jogvitára legjobban illő eskü megfogalmazása volt a , Vének" célja — hisz itt sem állt rendelkezésre közvetlen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy melyik peres fél állítása az igaz, és melyik a hamis. A histór jelentése ebben a modellben nem lehet a mai értelemben vett »bird”.8 Inkabb az tűnik valószínűnek, hogy a histór egy olyan tekintélyt képviselt, amelyet mindkét fél elfogadott, mély tisztelettel és vallásos félelemmel. A szótárak alapján a histór szó jelentése alapjában , Kennender, Wissender" (, Ismerő"), azaz valaki, aki ismerettel, tapasztalattal bír." A tisztító eskü alkalmazásával eldöntött jogvita esetében az látszik a legvalószínűbbnek, hogy egy ún. „Schwurgottheit” („Esküistenseg”), az esküben tanúként hívott istenség tölthette be ezt a szerepet. A fenti két homérosi, peres eljárást ábrázoló jelentben egy olyan jogrendszer kontúrjai bontakoznak ki, amelyben a közösség két tagjának létét fenyegető konfliktusban nem emberi tekintélyelv alapján, hanem irracionális erők bevonásával törekszenek a viszály rendezésére. A bíró szerepe ebben az igazságszolgáltatási modellben annak felismerésére korlátozódik, hogy az istenítélet megnyilatkozásához vezető utat megjelölje. A pajzsjelentben a , Vének" egymás után magukhoz veszik az ítélkezési jogot jelképező jogart, de nem a jogvitát lezáró ítéletet próbálják megfogalmazni, hanem a , leghelyesebb", , legegyenesebb", az isteni igazságszolgáltatást leginkább megidéző eskü szövegét igyekeznek közös bölcsességgel megtalálni. Azt, hogy kinek sikerül eltalálnia a legmeggyőzőbb formulát, a feszülten figyelő , nép" acclamatio, azaz hangos tetszésnyilvánítás révén a leghelyesebb ítéletet fogalmazza meg. Ezzel szemben Thür: Zum Dikazein, 435 az eskü szerepét állítja aszöveg megfejtésének középpontjába. 83 Ebben az értelemben foglal allast Artur Steinwenter: Die Streitbeendigung durch Urteil. Schiedsspruch und Vergleich nach griechischem Rechte (Münchener Beiträge zur Papyrusforschung und antiken Rechtsgeschichte, 8. Heft), München, C. H. Beck Verlag, 1925, 11 sqq. is, aki szerint egy ,pártatlan harmadikról" lenne szó. 84 V6. Latte: Heiliges Recht, 8-9; Thiir: Zum Dikazein, 436. + 35 +
