Oldal 25 [25]
OCR
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM És miután tanúskodtak, ítélje meg [a bíró, dikazein], hogy a felperes, ha megesküdött a tanúkkal együtt, fizessen egyszeres összeget." A három fenti gortyni törvényszöveg három különböző jogalapú jogvitára vonatkozik: az első esetben tulajdonvédelmi perről van szó, a másodikban válás miatt házassági vagyonmegosztási perről, a harmadikban pedig egy öröklési jogvitáról. A szövegek részletes elemzésétől itt eltekintek. Jelen tanulmány szempontjából a bírói ítélkezés módjai közötti eljárási differenciálás, illetve az eskü eljárási szerepe a releváns. Krétán a bíró (dikastes) a kosmosok, a magisztrátusok tanácsának tagja volt, tehát komoly tekintéllyel rendelkező, az államrendet képviselő hivatalos személyként tevékenykedett. A három idézet alapján megállapítható, hogy a bíró a kisebb jelentőségű, egyszerűbb ügyekben krínein útján döntött, míg a nagyobb perértékű (például rabszolga), illetve bonyolultabb ügyekben a dikazein igével jellemzi a törvény a bíró tevékenységét. Az eskü a döntéshozatali folyamat szerves része, amely kétféle formában kerül alkalmazásra: vagy a peres felek, vagy a bíró maga teszi le az esküt. Amennyiben a bíró teszi le az esküt, arra esküszik, hogy legjobb tudása szerint, tisztességesen, részrehajlás nélkül fog dönteni a jogvitában. Ha a peres felek közül teszi le az esküt valamelyik, akkor perbeli állítását erősíti meg az eskü bizonyító erejével. A peres felek esküje ismét kétféle lehet: vagy mindkét fél eskü alatt állítja igazát a perben, és a bíró feladata annak eldöntése, hogy melyik eskü az igaz, és melyik a hamis. A másik lehetőség, hogy az egyik peres fél felszólítja a másikat az eskü letételére — és ha a felszólított leteszi az esküt (amit a szakirodalom tisztító eskünek is nevez), azzal kétségbe vonhatatlanul igazolja állításának igazát, és a per ebben az értelemben fog eldőlni. Ilyen esküről van szó például a Gortyni törvények III, 5—9. szakaszában, amely a következő tényállást tartalmazza: a házasfelek elválnak, majd ezt követően az asszony elköltözik a közös háztartásából, és magával viszi személyes ingóságait, illetve ahozományához tartozó vagyontárgyakat." Ha az elvált férj azt állítja, hogy a távozó feleség nem csak az őt illető vagyontárgyakat, hanem idegen, azaz az ő (a férj) vagyonához tartozó dolgokat is elvitt, akkor a bíró a jogvitát a bizonyítási eljárás egyéb lehetőségeit "0 Gortyni törvények (IC IV 72) IX, 37—40. 51 Raphael Sealey: Women and Law in Classical Greece, Chapel Hill, University of North Carolina Press, 1990, 50 sgg. s 24 »
