Oldal 19 [19]
OCR
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM békélés ellenére károsítja, bűncselekményért vonható felelősségre. Ha azonban a vérdíjat illető tárgyalások sikertelenül végződtek, illetve az elkövető vagy családja nem tudta megfizetni a vérdíjat, akkor az elkövető az életét csak száműzetésbe meneküléssel menthette meg. Athén történetének ebben a periódusában az arisztokratikus kultúra még erős befolyással bírt, meghatározó volt a társadalmi értékrend vonatkozásában. A polis politikai-hatalmi struktúrája alapjában békésen szerveződött és működött - annál kirívóbban hatott a kiegyensúlyozott társadalmi struktúrát felkavaró esemény, a Kylón köré csoportosult , felkelők" felkoncolása és kivégzése nyomán beállt bosszúláncolat."" Néhány évvel később, Kr. e. 621—620-ban?! került sor a Drakón nevéhez fűződő törvény megszavazására és hatályba léptetésére, amely az emberölés bűncselekményi tényállását szabályozta — a meglévő normákat kiegészítette, pontosította, hogy a társadalmi válságot orvosolja, és ezzel véget vessen a szűnni nem akaró magánüldözésnek. Drakón személyéről és életútjáról alig maradt ránk ismeretanyag. A történészek szerint a polis igazgatásában talán a thesmothetai egyikeként vett részt a Kr. e. 621-620. évben, amikor a nevéhez fűződő törvényeket előterjesztette, majd azokat számozott, függőlegesen felfüggesztett és a tengelyük körül forgatható fatáblákon (axones) írásba foglalták és nyilvánosságra hozták.? Ez volt Athén első , kódexe", a társadalom életét rendező alapvető együttélési normák első következetes írásba foglalása és publikálása. Ezt megelőzően a jog ismerete egy szűk kiváltságos csoport (az eupatridai) titkos tudomänya volt.?? Evszäzadokkal kesöbb Aristoteles a solöni törvenyekről tudósítva így emlékezik meg erről a fontos eseményről: , Solón szabályozta az államformát és más törvényeket hozott, úgy, hogy a Drakón törvényeit a gyilkossági törvény kivételével nem használták többé." Másutt így ír: , Ezek után, nem sok idő múltával, Aristaichmos archónsága idején, Drakón megalkotta a maga törvényeit." Gerhard Thür: Prozesseide im Gesetz Drakons und ihr Nachleben im klassischen Athen, in Heinz Barta — Martin Lang — Robert Rollinger (Hg.): Prozessrecht und Prozesseid. Recht und Rechtsfindung in antiken Kulturen, Wiesbaden, Harrassowitz Verlag, 2015, 154-155. Develin: Athenian, 30. Vo. Michael Gagarin: Drakon and Early Athenian Homocide Law, New Haven — London, Yale University Press, 1981; Karl-Joachim Hölkeskamp: Drakon, Der Neue Pauly 3, Stuttgart-Weimar, J. B. Metzler Verlag, 1997, 810-811. Hansen: The Athenian Democracy, 29. Arist. Ath. pol. 7,1. 35 Arist. Ath. pol. 4,1. w 2 ue oO w ts +18 +
