OCR
2. KYLÓN FELKELÉSE útbaigazítást. [...] Kylón [...] abban a meggyőződésben kezdett bele a vállalkozásba, hogy jól értette a jóslatot." A vidéki athéniak, akik az ostromzárat alkották, hamarosan visszatértek földjeikre, és az archónokra bízták a körülzártak őrzését. Kylón társaival egyre reménytelenebb helyzetbe került, hiszen az Akropolison sem élelem, sem ivóvíz nem állt rendelkezésükre. Az idő múlásával többen éhen vagy szomjan haltak, majd Kylón és testvére az éj leple alatt megszökött, elhagyva társait. A még életben lévők végső elkeseredésükben Athéna Polias, a polis védnökének számító istennő oltárához menekültek, és az oltárra telepedtek." Kiszolgáltatott, reménytelen helyzetükben így kerestek oltalmat az ostromlók bosszúja, a biztos halál elől. Excursus: hikesia, oltalomkeresés Az ókori görög világban a vallási kultusz tárgyai, így az isteneknek szentelt oltárok, épületek, ligetek vagy istenszobrok is szentek és sérthetetlenek voltak. E sérthetetlenség kiterjedt minden menedéket kereső személyre is, aki szorongatott helyzetében az istenség védelmét kérte." A szakrális helyek oltalmának igénybevétele rituális cselekményekben nyilvánult meg, amelyet a források a hikesia névvel illetnek: az oltalomkereső gyapjúval körülfont ágat tartott a kezében, az oltárhoz ment, abba kapaszkodott vagy egyenesen rátelepedett. A hiketeuó ige jelenti ezen ősi rituális cselekmények elvégzését, míg a hiketés magát az oltalomkereső személyt jelöli." A szakrális rítus címzettje mindig maga az istenség, akinek a szentélyét a menedéket kérő felkeresi. A gyapjúval körülfont ágat az oltárra helyezve kér védelmet az istentől; mert ezekkel a jelképes cselekményekkel szólítja fel az istent az aktív beavatkozásra." Thukydidés: A peloponnésosi háború, 1,126. * Uo. Az oltárhoz való menekülés már az Ószövetségben is a menedékkérés jelképe, v6. Christian Traulsen: Das sakrale Asyl in der Alten Welt, Göttingen, Mohr Siebeck, 2004, 19; Jakab Éva: A menedékjog gyökerei a görög jogi kultúrában, in Balogh Elemér (szerk.): Számadás az Alaptörvényről. Tanulmányok a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatóinak tollából, Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2016, 585 sgg. Angelos Chaniotis: Die Entwicklung der griechischen Asylie: Ritualdynamik und die Grenzen des Rechtsvergleichs, in Leonhard Buckhardt — Klaus Seybold — Jiirgen von Ungern-Sternberg (Hg.): Gesetzgebung in antiken Gesellschaften: Israel, Griechenland, Rom, Berlin — New York, De Gruyter, 2007, 233-234; Monique Halm-Tisserant: Réalités et imaginaire des supplices en Gréce ancienne, Paris, Les Belles Lettres, 1998. 7 Traulsen: Das sakrale Asyl, 140. = a s 13 e