Oldal 11 [11]
OCR
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM köttetés. A halálra ítéltnek a nyakát és a végtagjait egy fából ácsolt deszkához erősítették (bilincselték), a deszkát függőlegesen felállították, hogy ezt követően az elítélt kikötve, étlen-szomjan, lassan és sok kínszenvedés árán pusztuljon el.? Ezt a kivégzési módot már a görög mitológia is ismeri, és írott források tanúsága szerint a Kr. e. 7. századtól egészen Athén klasszikus koráig alkalmazásban maradt. A megdöbbentő régészeti leletet még izgalmasabbá teszi a datálás! A tömegsír a Phaléron kerületi, nagy kiterjedésű ókori temetőben fekszik, amely a régészek szerint összesen mintegy ezerötszáz sírhelynek adott helyet. A temetőt, amely a város központjától mintegy hat km távolságra, az ókori Athén kikötője, Peiraieus közelében terül el, a Kr. e. 8. századtól mintegy a Kr. e. 5. századig használták temetkezésre az athéniak. A közelben található cserépdarabok alapján valószínűsíthető, hogy a kérdéses tömegsírban Kr. e. 650—625. között helyezték el a kivégzetteket." Erre alapozva már az első szakmai tudósítások összekapcsolták a feltűnően nagyszámú kivégzettet az ókori Athén történelmének egyik viharos eseményével, amely Kylón nevéhez kapcsolódik. Ezt a nézetet képviseli Gerhard Ihür is több, a témát átfogóan elemző tanulmányában. A görög régészek által szorgalmazott DNS-vizsgálatok, a modern kriminológia, az igazságügyi orvostan költséges módszereinek alkalmazása a jövőben még több információval szolgálhat a kivégzett személyekről; talán majd hamarosan nagyobb bizonyossággal leszünk képesek rekonstruálni a történteket. A beszédes temetkezési mód, az egyértelműen megállapítható tömeges kivégzés és az első datálások azonban már így is kellően valószínűsítik a feltevést, hogy a Kylón-felkelés tagjainak kivégzése és tömegsírba helyezése került a 20. század végi ásatások révén felfedezésre." w Vö. Eva Cantarella: Per una pristoria del castogi, in Dichätiment dans la cite. Supplices corporales et peine de mort dans le monde antique, Rome, Ecole Francaise de Rome, 1984, 51 sqq.; Gerhard Thür: Die Todesstrafe im Blutprozess Athens, JJP (The Journal of Juristic Papyrology), vol. 20, 1990, 147. Gerhard Thür: New Light on Draco and the Cylonian Sacrilege, in Werner Riess (Hg.): Colloquia Attica. Neuere Forschungen zur Archaik. Zum athenischen Recht und zur Magie, Stuttgart, Steiner Verlag, 2008, 27. Vö. Ihür: New Light on Draco, 27-28. Tézisét a szakirodalom túlnyomó részt követi, ugyanakkor ellene érvel Michael Gagarin: Writing Greek Law, Cambridge, Cambridge University Press, 2008, 93 sqq.; David D. Phillips: The Law of Ancient Athens, Michigan, University of Michigan Press, 2013, 47-52. 4 u + 10 +
