Oldal 8 [8]
OCR
ELOSZO ——— 93 Erik Wolf hangsúlyozza, hogy az emberi lét lényege a jog keretei közötti létezés és cselekvés.! Az ember nem lehetne ember a jog társadalmilag szabályozó kerete nélkül, nem véletlen, hogy mindennapos kifejezéseink közül sok példálózik a joggal: jogunk van valamihez, igazunk van, jogot vesztünk, jogot alkotunk, jogot szolgáltatunk, valamilyen jogot követelünk magunknak, jogvitát képviselünk, tiszteletben tartjuk mások jogát, és reméljük, hogy jogainkat érvényesíteni tudjuk. Már Hugo Grotius kiemelte, hogy az ember legfőbb jellemzője a jogrendszerben létezés és a jogszabály szerinti cselekvés. Az állam kialakulása szorosan összefonódik a jogrend kialakulásával, hiszen az államot - a klasszikus definíciók szerint — a terület, a népesség és az erőszakszervezet alkotja. A közösségben élés elképzelhetetlen viselkedési normák nélkül. Az emberi közösségekben, archaikus társadalmakban kialakuló szokások hamarosan jogszokássá, majd szokásjoggá csontosodnak. Az így kialakult szokásjogi normákat rögzítik az első nagy törvényhozási emlékek, amelyeket később majd a közösség tudatos törvényalkotása követ. Az európai kultúra bölcsője az antik világ. A görög polisok hagyatéka mindenütt fellelhető a modern államtani, etikai és filozófiai gondolkodásban. A könyv ebből a gazdag tárházból pusztán a törvénykezés kialakulását, az igazságszolgáltatás archaikus és klasszikus megvalósulásának szervezeti és normatív kereteit igyekszik bemutatni. ! Erik Wolf: Rechtsphilosophische Studien, Frankfurt a. M., Klostermann, 1972, 83: „Mensch sein heisst in der Welt des Rechts sein. Ohne sie, in der wir Recht haben oder behalten, im Recht bleiben oder es verlieren, in der wir Recht setzen, sprechen, fordern, darum streiten, aber auch andere im Recht lassen und zuletzt immer hoffen, zu unserem Recht zu kommen, wäre der Mensch nicht, was er ist. Mit Hugo Grotius, dem Schöpfer des neuzeitlichen Rechtsdenkens, erkennen wir im Menschen das im Recht lebende und sich rechtlich verhaltende Wesen.” + 7e
