OCR
284 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN egy átgondolt, minden eshetőségre felkészült, pontos szabályozás tudja szolgálni. A jelenlegi elnagyolt szabályozás erre nem alkalmas. ?! Éppen ezért a felülvizsgálandó szabályozásban — keretjelleggel — az alábbiakat kellene rögzíteni. Mindenekelőtt a fegyelmi büntetéseket kellene az eredeti jogalkotó szándékkal összhangban szabályozni, a hallgatói önkormányzati tisztségével összefüggésben elkövetett vagy azzal nem összeegyeztethető tevékenység miatt kiszabott fegyelmi büntetéssel — de legalábbis annak súlyosabb tételeivel — sújtott hallgató újraválasztását zárja ki a törvény. E törvényben garantált alapvető jog korlátozására csak a jogalkotónak van lehetősége. Ezt oly módon lehetne megvalósítani, hogy a jogalkotó megteremti annak lehetőségét, hogy az intézmény a kizárást kimondó határozatban a fegyelmi büntetés időbeli hatályáról is rendelkezhessen, illetve hogy az intézmény a hallgatót mentesíthesse e büntetés hatálya alól. Egy ilyen szabályozás esetén nyilvánvalóan a jogalkotó feladata és felelőssége, hogy e vitathatatlanul komoly következményekkel járó büntetésnek milyen kereteket állapít meg? A mulasztásban megnyilvánuló fegyelmi vétségekkel összefüggésben megfontolható egy olyan szabály, amely egyrészt explicit kimondja, hogy a mulasztásban megnyilvánuló vétség elévülése mindaddig nem kezdődik meg, amíg a cselekményt a mulasztó nem pótolja, azonban ehhez szükséges egy jogbiztonságot garantáló elem beépítése is: a cselekmény esedékességének (azaz még mulasztás nélkül való teljesítésének) napjától számított meghatározott idő (ami mindenképpen hosszabb, mint az elévülés objektív határideje, ellenkező esetben fogalmilag mulasztásról sem lehet majd beszélni) elteltével már nem indítható fegyelmi eljárás. Végül megoldást kellene adni arra az problémára is, amikor a fegyelmi vétség elkövetése után a hallgatói jogviszony megszűnik, de a hallgató ismét jogviszonyt létesít ugyanazon intézménnyel, Mindez áthidalható lenne azzal, ha az elévülés idejébe nem számítana bele az az idő, amely a hallgatói jogviszony megszűnése és újbóli létesítése között telt el. Annak a helyzetnek a kezelésére, amikor a hallgató hallgatói jogviszony megszűnésére tekintettel megszüntetett fegyelmi eljárást követően a hallgató utóbb újból jogviszonyt létesít az intézménnyel, biztosítani lehetne az intézmények számára, hogy a fegyelmi eljárást a jogviszony létesítésétől számított rövid időn belül újrakezdhessék. Természetesen e szabályt is célszerű az elévülés korlátozó jellegével összhangba hozni, kimondva, hogy nincs helye a fegyelmi eljárás újrakezdésének, ha a hallgatói jogviszony megszűnése óta egy év/ tizenkét hónap eltelt. 81 Az eredeti szabályozás színvonalára magyarázat lehetett az eredetileg tervezett, de elnem készült kormányrendelet. Azóta a törvénymódosítással egyértelművé vált, hogy akormány nem tervez e körben szabályozást, végérvényesen az intézményekre hagyva azt. 32 Rónay Zoltan: 2016d, im. 64-65.