Seite 280 [280]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 279 alkalmazásuk jogcíme nem a jogellenesség, hanem a , társaság céljához mért relatív szabályellenesség."" Bár a büntetőjog erős behatása a fegyelmi jogban korábban is megfigyelhető volt, a büntetések kapcsán is fontos aláhúzni, hogy a fegyelmi jog nem a büntetőjog része, hanem attól minőségileg eltérő, jogi természetét tekintve is különböző szabályösszesség."S A büntetéskiszabás során pedig már nyolc évtizeddel ezelőtt észlelték, hogy az egyetemi eljárások során gyakorta jelen van az opportunizmus", mivel az eljárás alá vont javulását feltételezve a büntetést gyakorta elengedik." Áttekintve a fegyelmi büntetések közel egy évszázados elméletét, illetve azt a hatályos szabályozással egybevetve azt mondhatjuk: jelenleg a szankcionáló, az edukatív és a preventív célzat egyaránt megfigyelhető." A fent írt célfajták aránya ugyanakkor nem egyenlő: a szankcionálás a legerősebb, emellett a preventív cél is jelen van, de már jóval erőtlenebbül, azonban a nevelő célzat minimálisra zsugorodott. Ugyanis — különösen a felsőoktatási intézmény által szervezett és lebonyolított felvételi eljárás megszüntetésével, és a felvételi eljárás díjmentessé tételével — egyes büntetésfajták visszatartó ereje meggyengült, míg a mérlegelés körébe eső tételek esetében lényegében olyan szűk a törvény által biztosított mozgástér, hogy a fokozatosság elve nem érvényesül. A megfelelő büntetés kiválasztása azért is nehézségbe ütközhet, mert egyszerre kell tekintettel lenni arra, hogy a hallgatók közössége — ha egyáltalán tudomást szerez róla — ne értékelje a büntetést úgy, hogy a tisztségviselővel kivételezik az intézmény, másrészt tartózkodni kell attól, hogy egy esetlegesen aránytalanul szigorú büntetéssel a konkrét tényálláson túlmutató, esetleg már az érdekképviseleti tevékenységgel összefüggő szankciót alkalmazzanak. Tekintve, hogy a megrovás és a szigorú megrovás között érdemi különbség nincs, a hallgató számára e büntetések hátrányt valójában nem okoznak, megfontolható lehet a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások meghatározott időtartamra szóló csökkentése kifejezetten a tisztséggel összefüggő juttatások vonatkozásában. Ez azonban felvetheti a hallgatói önkormányzati autonómiába avatkozás lehetőségét, hiszen ezen juttatások jelenleg általában az alapszabályban lefektetett elveken nyugszanak. Látványos és a legsúlyosabb kihágást látszólag kellőképpen szankcionáló büntetés lehet a kizárás, azonban annak visszatartó ereje a hatályos felvételi eljárásrendben jelentősen csökkent. Bár elvben ez a legsúlyosabb büntetés, gyakorlatilag kevesebb hátránnyal járhat, mint azok, amelyeket a jogalkotó kisebb súlyúnak szánt. A hallgató ugyanis szabadon nyújthat be felvételi kérelmet, s minthogy a döntést érdemben nem az intézmény hozza meg, hanem a jelentkezők rangsorolása keretében a felsőoktatási #7 Radovics György: i.m. 3. 08 Angyal Päl: 1933, i.m. 13. 199 Radovics György: i.m. 3. #10 Már a harmincas években utalt Angyal a fegyelmi büntetések ez irányú továbbfejlődésére. (Angyal Päl: 1934, i.m. 47-50.).
