Seite 273 [273]
OCR
272 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN és sokkal formalizáltabb rendet kialakítva a kollektív vezetési jelleget igénylő kérdések eldöntéséhez. Továbbá meggondolandó a konzisztórium vagy ahhoz hasonló testületek működtetése helyett a szenátus szakértelmét biztosító elemek, szakértők, előzetes szakértői véleményezés bekapcsolása. Végül, minthogy az így letisztultabb működésben eredményesebben vizsgálható a testület tagjainak egyéni felelőssége, és a döntéssel összefüggésben az egyszemélyi vezető felelőssége is, ki kell dolgozni ennek szabályait is." Azokban az esetekben pedig, amikor a testület pénzügyi kihatással járó döntést hoz, a finn mintára megfontolható (a szenátus esetében a hazai viszonyok között csak a tagok megfelelő anyagi érdekeltségének megteremtésével egyidejűleg), a konzisztórium esetében pedig bevezetendő az anyagi felelősség kimondása. IV.4. A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐK FELELŐSSÉGE IV.4.1. Felelősség és annak alulszabályozottsága Amint arról a jogtörténeti fejezetben már szóltunk, a felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozásokban [lásd pl. Pápai Református Kollégium Első Szabályzata (1585) (I. Közönséges törvények), Ratio Educationis] a kezdetektôl jelen volt a hallgatói jogok és kötelezettségek meghatározása és az utóbbiak megszegése esetében alkalmazandó szankciók is. A hallgatók fegyelmi felelőssége a későbbiekben szabályozott volt, de a kodifikáció terjedelme soha nem haladta meg a keretjelleget, tágra hagyva az intézmények önszabályozásának lehetőségét. Az intézmény e kodifikációs lehetősége nem elhanyagolható, hiszen az a jog, hogy elrendelhessen, illetőleg lefolytathasson egy fegyelmi eljárást ,- mint az egyetemeket hagyományosan megillető ítélkezési jog maradványa — a mai napig szerves részét képezi az autonóm egyetemek működésének. "" Ezzel az iránnyal csupán az Nftv.-vel szakított a jogalkotó. Az látványosan szűkszavúbb a fegyelmi eljárás kérdésében - bár a fegyelmi felelősség alapjául szolgáló magatartás meghatározásában és a büntetések körében nincs eltérés," a korábbi törvényi rendelkezéssel szemben a hatályos szabályozás a mérlegelés szempontjainak meghatározásán túl, 377 Ez a javaslat sok tekintetben támaszkodik Kalas Tibor ideális testületi működéssel kapcsolatban megfogalmazott véleményére, amely szerint egyebek mellett a testületek hatáskörét az alapvető kérdésekre kell szűkíteni, biztosítani kell az üléseik szükséges alaposságú előkészítését, a tagok képességeit és készségeit közelíteni kell egymáshoz, ,a testületen belül is biztosítani kell a legszigorúbb egyéni felelősséget és fegyelmet." (Kalas Tibor: im. 2012a, 113-114.) *78 Rigó Kinga Viktória: 2013, im., Radovics Gyérgy: i.m. 5-8. 39 Nf tv. 55. § (1)-(2) bek.
